A dohány-kiskereskedelmi rendszer hosszú távú stabil és eredményes működéséhez a forgalmazható termékek vagy szolgáltatások körének további bővítésére van szükség, a dohánytermékek esetében pedig fontos lenne az egységcsomagolások 2019-re tervezett bevezetésének elhalasztása – hívták fel a figyelmet a dohány-kiskereskedők kedden, a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége (MDKSZ) által szervezett budapesti konferencián.
Az MDKSZ közleménye szerint – amelyet az MTI idéz – az I. Nemzeti Tabak Expo Konferencia és Kiállítás elnevezésű rendezvényen Lengyel Antal, a szövetség elnöke arról beszélt, hogy a kiskereskedelmi szektoron belül egyre nagyobb a nemzeti dohányboltok szerepe. A nemzeti dohányboltok pedig a szigorú szabályozásnak köszönhetően „patyolattisztán” működnek, ami átláthatóbb és több bevételt hoz a költségvetésnek.
Lengyel szerint a trafikok teljesítőképessége között – elsősorban az elhelyezkedés miatt – jelentős különbségek lehetnek, a működő üzletek negyven-ötven százaléka nehéz helyzetben van. A nemzeti dohányboltokat elsősorban a munkaerőhiány sújtja, a szigorú szabályok szerint berendezett, lefóliázott ablakú üzlethelyiségekbe nehéz új munkatársakat találni – mivel ezt a rablások miatt sokan veszélyesnek gondolják.
A trafikosok annak ellenére panaszkodnak, hogy 2013 óta a nemzeti dohányboltoknak monopóliumuk van a dohányáru, és ma már az e-cigaretta árusítására is – előbbi kiskereskedelmi árrését pedig a törvény rögzíti –, más üzletek ma már nem árulhatnak ilyen termékeket. A törvény hatályba lépése után sorban derült ki, hogy a koncessziók jelentős részét kormánypárti politikusok rokonai vagy a Fideszhez más módon közel álló személyek kapták.
