Nem alakult ki parázs vita az Ökopolisz Alapítvány Paks II. – az évszázad üzlete, de kinek? című szerdai rendezvényen résztvevők között. Az eseményen a paksi bővítés körüli, még nyitott kérdéseket beszélték meg politikusok és szakértők. Szó volt az atomenergia hasznosságáról, arról, mennyire éri meg felépíteni az új blokkokat, és egyáltalán kell-e nekünk atomenergia.
A beszélgetésen Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára nem meglepő módon az új paksi atomerőmű mellett érvelt. Szerinte az államnak biztosítani kell a polgárok biztonságos áramellátását. Az államtitkár kiemelte: az új paksi blokkok építésének költsége nem lehet magasabb a tervezettnél, mert a kormány által kötött szerződés rögzített árat tartalmaz, így a beruházás esetleges többletköltségei a kivitelezőt terhelik majd, tehát az oroszokat. Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője erre reagálva azt mondta: kötve hiszi, hogy Putyin ilyen szerződést kötött volna Magyarországgal, és reméli, hogy a titkosított szerződést egyszer közzé fogják tenni, mert nagyon kíváncsi rá.
A paksi bővítés mellett tette le a voksát dr. Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár is, aki kijelentette, az ország adottságainak megfelelően kell meghatározni, hogy milyen forrásokból termelünk áramot. Hosszú távon Magyarország az új blokkokkal az áramellátás 40 százalékát fogja biztosítani, a többit szerinte akár zöldenergia is biztosíthatja.
Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek (MVM) korábbi vezetője elmondta, hogy ő atomenergia-párti, de az egyik legfontosabb kérdésnek azt nevezte, mennyi Paks I. blokkjainak élettartalma. Erről egy kisebb vita alakult ki közötte és Aszódi államtitkár között. Mártha szerint akár még 30 évig is működhetne a régi atomerőmű. Addigra a megújuló zöldenergia olyan olcsó lesz, hogy nem éri meg új blokkokat építeni. Példaként hozta fel, hogy amerikai és orosz szakemberek már látják, hogy a saját országaik atomerőművei akár 80 évig is működhetnek. – Akkor Magyarország miért akarja 50 évnyi működés után lebontani Paks I.-et? – tette fel a kérdést, amelyre választ már nem kapott.
Ezután Schmuck Erzsébet kifogásolta, hogy egy ilyen súlyú beruházásról miért a parlament döntött. Szerinte a társadalmat is meg kellett volna kérdezni, népszavazásra bocsátva a kérdést. Aszódi erre a szokásos panellel válaszolt, ami szerint azért nem kell népszavazást tartani az ügyben, mert a társadalom nem tudja felelősségteljesen eldönteni az ország energiabiztonságát.
