Megint a kivételezettek járnak jól?

Milliókat hagyhatnak a focisták és a zöldbárók zsebében, ugyanakkor valamelyest egyszerűsítik is az adózók életét.

Leginkább a sportvállalkozások és a kormányhoz közeli mezőgazdasági nagyvállalkozók járhatnak jól az új adózási törvényekkel, miközben az adózás rendje valamelyest kedvezőbbé válik – derült ki a jövőre életbe lépő adóváltozásokról folytatott délutáni parlamenti vita során. 

Mint korábban megírtuk, a sportvállalkozásokat érinti előnyösen a helyi iparűzési adó tervezett módosítása: eszerint a belépőjegy-, bérleteladásból, reklámközzétételi tevékenységből, szponzori szerződésekből eredő bevétel nem minősül nettó árbevételnek, így nem képez adóalapot. A javaslat értelmében sportvállalkozásnak a sportról szóló törvény szerinti vállalkozás minősül. Az előterjesztőként felszólaló fideszes Tiba István az MTI beszámolója szerint hangsúlyozta, hogy a sport kiemelt jelentőséggel bír az egészségmegőrzésben. A sporttevékenység és az utánpótlássport szervezésében viszont nemcsak az állami szervek, hanem a gazdasági tevékenységet végző vállalkozások is részt vesznek, emiatt indokolt az iparűzési adó könnyítése. Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese ezt vitatta, mondván, az indítvány valójában béremelést jelent a focistáknak, a kluboknak adott adócsökkentésen keresztül. Az MSZP-s Mesterházy Attila helyesnek nevezte a sporttámogatást, ugyanakkor az átláthatóság mellett az eredményességet, a társadalmi hasznosságot is fontosnak tartotta.

– Az adózás rendjéről szóló módosítási javaslatok nem teszik könnyebbé az adminisztrációt a jóhiszemű adózók számára – mondta el Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke a beterjesztett törvényjavaslatok alapján. Szerinte ezek csak néhány ponton egyszerűsítik a vállalkozók életét. Az viszont valóban jó irány, hogy az adóellenőrzés időtartama a jövőben nem haladhatja majd meg a 365 napot, melybe a kapcsolódó vizsgálatok is beleszámítanak. Ez azonban csak akkor érne valamit, ha a 365 napos adóellenőrzési korlát jogvesztő határidővé válna, és az adóhatóság számára is jogi, anyagi következményekkel járna ennek túllépése.

Ugyan erről nem esett szó a parlamentben, de a Hvg.hu vette észre azt az törvénymódosítási javaslatot, miszerint nem kellene illetéket fizetniük a földvásárlás után azoknak sem, akik saját cégüknek adják azt bérbe. Az agrárkamara elnöke, Győrffy Balázs fideszes képviselő által jegyzett tervezet főleg a legnagyobb földbirtokok tulajdonosainak kedvez. Javaslatában ugyanis az szerepel, hogy a földbirtokok vásárlása után járó illetékmentességi kör bővüljön.

Eddig az vásárolhatott illetékmentesen földet, aki öt évre vállalta, hogy mezőgazdasági műveléssel foglalkozik, illetve az egyenes ági rokonának adja át. Ezentúl annak sem kellene a vásárlás után megfizetnie a négyszázalékos illetéket, aki a legalább negyedrészben a tulajdonában álló cégnek adja bérbe a földet. A portál szerint így azok is megszabadulnak ettől a tehertől, akik egy-másfél évvel ezelőtt vásároltak földet és saját cégüknek adták azt bérbe. Ebben benne lehetnek azok is, akik a Földet a gazdáknak program keretében vásároltak állami földet. Az LMP szerint a földvásárlás illetékmentességének ilyetén módon való kiterjesztése csak a gazdagabbaknak kedvez. – Gyalázatos, hogy megint a zöldbárók járnak jól – tette hozzá Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője.