Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a hatósági árak, a változékony energia- és élelmiszerárak nélkül számított, a tényleges inflációs folyamatokat reálisabban bemutató maginfláció decemberben 2,6 százalékos volt, továbbra is a 2,5–2,9 százalékos sávban van, ami magasabb az inflációs fő mutatónál. Az idei első negyedévben az adóintézkedések, például a hal és az internet áfájának csökkentése miatt lassulhat az infláció, akár 2 százalék alá csökkenhet, ám a második negyedév után felgyorsulhat a drágulás, 2018 végére megközelítheti a 3 százalékos szintet, ami megegyezik a jegybanki inflációs céllal. – Az éves átlagos infláció az idén 2,5 százalék körül lehet a jelenlegi kilátások alapján – tette hozzá Németh Dávid.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője arra mutatott rá, hogy az élelmiszerek árai a novemberi nagyobb megugrás után már csak mérsékelten nőttek. Ugyanakkor a szolgáltatások árai havi szinten 0,3 százalékkal emelkedtek, ami a legnagyobb mértékű áremelkedés volt a fogyasztási főcsoportok között. – Az idei évben továbbra is lassú, fokozatos áremelkedés várható, hiszen Európában is alacsony az infláció, s az áfacsökkentések is erősítik ezt a folyamatot. A lassú emelkedés eredményeképpen az infláció az év második felében feltehetően tartósan is eléri majd a jegybank 3 százalékos középtávú célját – fejtette ki.
