Bár az általános infláció a tavalyi év utolsó hónapjában sem ugrott meg, mégis jelentősen nőttek a kiadásaik azoknak, akik tűzifával vagy palackos gázzal kénytelenek megoldani otthonuk fűtését. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal emelkedtek 2017-ben az előző évhez képest, decemberben pedig 2,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A háztartási energia ára átlagosan 1,6 százalékkal emelkedett a 2016. decemberihez képest. Ebben a tűzifa 13,3 százalékos, valamint a palackos gáz 11,3 százalékos drágulása játszotta a főszerepet. A vezetékes gáz, a víz, illetve a villany ára nem változott. (A KSH oldalán elérhető részletező táblázat adatai szerint ennél nagyobb mértékben csak a tojás és a vaj ára emelkedett, 39,4, illetve 15,1 százalékkal.) A vegyes tüzeléssel fűtött háztartások száma 600 ezerre tehető hazánkban – ez a szám vetekszik a távfűtéses lakások számával –, azaz a tűzifa és a palackos gáz drágulása legalább 1,5 millió embert érint hátrányosan.
A jelentés alapján a tej, illetve a sertéshús áfájának tavalyi mérséklése nem hozott árcsökkenést: a tejtermékek ára közel 8 százalékkal emelkedett, míg a legnépszerűbb vöröshús-félék 5 százalékkal drágultak. Jó hír ugyanakkor, hogy a cukor és a baromfihús egyaránt 12 százalék körüli mértékben lett olcsóbb. A KSH szerint az élelmiszerek átlagos ára átlagosan 3,5 százalékkal volt magasabb tavaly decemberben az egy évvel korábbinál.
A KSH jelentése szerint a szeszes italok 6,8, a dohánytermékek 10,6 százalékkal drágultak, míg az egyéb cikkek (gyógyszerek, üzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) árszintje 0,8 százalékkal emelkedett egy év alatt. Kismértékben, 1,1 százalékkal drágultak a szolgáltatások is; a postai tarifák 5,9 százalékkal nőttek, míg a telefon- és internetszolgáltatás árai 5,1 százalékkal csökkentek.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az infláció lassulása két tételre vezethető vissza. Az erős bázishatás miatt az üzemanyag áremelkedése visszaesett, az elmúlt 15 hónap második legalacsonyabb éves növekedési ütemét regisztrálta a KSH. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,4 százalékkal csökkent, ami vélhetően a szokásosnál erősebb decemberi leárazásoknak volt köszönhető. Ezzel szemben a szolgáltatásoknál megállt az infláció lassulása, sőt enyhe erősödés volt tapasztalható. Az ING várakozásai szerint 2018-ban az inflációs nyomás, bár erősödhet, így is cél alatt marad: 2,7 százalék lehet, így nem feltételezik, hogy változna a Magyar Nemzeti Bank laza monetáris politikája.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a hatósági árak, a változékony energia- és élelmiszerárak nélkül számított, a tényleges inflációs folyamatokat reálisabban bemutató maginfláció decemberben 2,6 százalékos volt, továbbra is a 2,5–2,9 százalékos sávban van, ami magasabb az inflációs fő mutatónál. Az idei első negyedévben az adóintézkedések, például a hal és az internet áfájának csökkentése miatt lassulhat az infláció, akár 2 százalék alá csökkenhet, ám a második negyedév után felgyorsulhat a drágulás, 2018 végére megközelítheti a 3 százalékos szintet, ami megegyezik a jegybanki inflációs céllal. – Az éves átlagos infláció az idén 2,5 százalék körül lehet a jelenlegi kilátások alapján – tette hozzá Németh Dávid.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője arra mutatott rá, hogy az élelmiszerek árai a novemberi nagyobb megugrás után már csak mérsékelten nőttek. Ugyanakkor a szolgáltatások árai havi szinten 0,3 százalékkal emelkedtek, ami a legnagyobb mértékű áremelkedés volt a fogyasztási főcsoportok között. – Az idei évben továbbra is lassú, fokozatos áremelkedés várható, hiszen Európában is alacsony az infláció, s az áfacsökkentések is erősítik ezt a folyamatot. A lassú emelkedés eredményeképpen az infláció az év második felében feltehetően tartósan is eléri majd a jegybank 3 százalékos középtávú célját – fejtette ki.
