Bár az utóbbi évek kiskereskedelmi statisztikái szerint a válság elmúltával hazánkban is stabil növekedés tapasztalható a fogyasztásban, Magyarország a lakosság vásárlóerejét tekintve jelentős lemaradásban van – nemcsak Nyugat-Európához, de a visegrádi országokhoz képest is. A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint a magyar háztartások fogyasztása 2002 és 2016 között 14 százalékkal nőtt, s ez a V4-országok között a legrosszabb adat. A lengyel háztartások ez idő alatt 54, a szlovákok 42, míg a csehek 36 százalékkal tudták növelni fogyasztásukat. Az Európai Bizottság előrejelzése alapján 2018-ra a magyar háztartások növekedési hátránya a lengyelekhez képest tovább nő, a szlovákokhoz képest stagnál, míg a csehekhez képest valamelyest csökken. Így 2018-ban egy magyar háztartás alig a negyedével fogyaszt majd többet, mint 2002-ben, míg egy cseh 45 százalékkal, egy szlovák több mint a felével, egy lengyel pedig több mint a kétharmadával.
Az elemzés rámutat: a magyar háztartások fogyasztása jellemzően késleltetve követi a reáljövedelem változását. Ez jól látszik a válság előtti időszakban, amikor a reáljövedelem 2006. évi zuhanását a fogyasztás visszaesése csak két évvel később követte, de ugyanez köszön vissza a 2013 utáni fellendülés időszakában is. – A vizsgált 16 évben két jelentősebb felfutás volt a fogyasztásban: az első 2002 és 2006 között, ami főként a hitelbőségnek, a költségvetési szektorban bekövetkező bér- és a nyugdíjemeléseknek köszönhető. A második lendület az európai hitelválság után, 2013-tól az uniós támogatások reálgazdaságba gyűrűzésének, valamint a minimálbér dinamikus emelésének a következménye – rögzíti az elemzés.
A magyar háztartások egy főre jutó fogyasztása euróban és vásárlóerő-paritáson számolva mindössze négy százalékponttal közelített a 28 EU-ország átlagához 2002 és 2016 között. Eközben a másik három országban ennél jelentősebb növekedés ment végbe. Az elemzés szerint a nem V4-es, de a régióban található Horvátország hazánkhoz hasonlóan teljesített, míg Románia a többi vizsgált országhoz képest jóval alacsonyabb bázisról indulva jelentősen megközelítette az uniós átlagot. A leszakadást a GKI szerint egyebek mellett a 2006-ig tartó költekezés után elkerülhetetlenné váló kiigazítás, majd a világgazdasági válság okozta. A fogyasztást visszafogta a reálkeresetek 2007 és 2014 közötti stagnálása, az eladósodott háztartások törlesztési terheinek jelentős emelkedése, valamint az, hogy a bizonytalan gazdasági környezet miatt a lakosság körében erősödött a megtakarítási kényszer.
