Jó hír a gazdáknak, hogy május elejétől országos szinten működésbe lép a jégkármérséklő rendszer, azaz a Jéger, amelynek üzembe állításával kapcsolatban jelenleg még folynak a különböző fejlesztések. A rendszer országos kiépítésének – ez 986 talajgenerátort, köztük 222 automata üzemelésű készüléket jelent – 1,8 milliárd forintos költségét a vidékfejlesztési programból finanszírozzák. A rendszer lényege, hogy az előre jelzett jégesők közeledtekor acetonos ezüstjodidot párologtatnak a levegőbe, ami bekerül a felhőkbe, és megakadályozza, hogy nagyobb méretű jégkristályok alakuljanak ki.
Az Európai Unióban egyedülállóan a teljes országot lefedő jégkármérséklő rendszer kiépítését javarészt a vidékfejlesztési program keretében meghirdetett pályázatból fedezi a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Azonban vannak olyan tételek, összességében mintegy kétszázmillió forint, amelyek a pályázatban nem számolhatók el, ezt a NAK saját forrásból finanszírozza. – A rendszer évi másfél milliárd forintra becsült működtetése a gazdáknak egy pluszforintjába sem kerül, azt a kárenyhítési alapból finanszírozzuk, így nemcsak kárenyhítésre, hanem megelőzésre is fel tudjuk használni az alapot – nyilatkozta lapunknak Konrád Szilárd, a NAK vezető kommunikációs szakértője.
Maga a jégkármérséklő rendszer nem ismeretlen a mezőgazdasági és meteorológiai szakemberek előtt, hiszen Spanyolországban, Franciaországban és Horvátországban is van hozzá hasonló talajgenerátoros megoldásra példa. Sőt, három dunántúli megyében – Somogyban, Baranyában és Tolnában – már működik egy 143 generátorból álló hálózat, a Nefela, amely része lesz az országos rendszernek is. Nem titok, a Jégertől milliárdos megtakarítást remélnek éves szinten. – A rendszernek köszönhetően a kárarány az egy százalékot sem éri majd el évente, míg az azt megelőző időszakban négy-négy és fél százalékos volt az átlagos kárarány – jelentette ki az agrárkamara hivatalos honlapján Hubai Imre Csaba, a NAK Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke.
A rendszert a következő módszer alapján építik ki: tízszer tíz kilométeres négyzethálót vetítve az ország területére, minden metszéspontba helyeznek el talajgenerátort. – A Dél-Dunántúlon működő jégkármérséklő rendszer által lefedett területen meglévő 143 generátorkezelőn túl további 843 főre, illetve az automata generátoroknak helyet biztosító személyek felkutatására volt szükség. Ezt a feladatot a NAK falugazdászai végezték. A toborzás jelenlegi állása szerint mindenhová találunk embert, s január végén megkezdődik az oktatásuk is. Az országos jégkármérséklő rendszer hatékony működése az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) támogatásával, az általuk biztosított riasztások indításával valósulhat meg. Az OMSZ-szel a tárgyalások folyamatban vannak, ahogy a Nefelával is, mivel az általuk lefedett területet integráljuk az országos rendszerbe – árulta el Konrád Szilárd.
Amint azt az OMSZ-től megtudtuk, végső döntés még nincs az együttműködés mikéntjéről, jelenleg minden egyeztetés alatt áll. – A szakmódszertani fejlesztéseknél tartunk, most dolgozzák ki a szakembereink a jégeső-előrejelzések informatikai és szoftveres folyamatát. Nagyon speciális területről van szó, amely a Katasztrófavédelem esetében használt riasztás elve alapján működhet majd. A már működő rendszer meglévő tapasztalatait felhasználva, egy jégvalószínűség-előrejelzést tudunk majd kiadni a jégkármérséklő rendszert üzemeltetőknek – fogalmazott Papp Gabriella, az OMSZ szolgáltatási osztályának vezetője.
A biztosítások szemszögéből nézve a Jéger bevezetése esetén a gazdák vélhetően az eddigi kondíciók mellett köthetik majd meg a biztosításaikat. – Magyarországon jelenleg négy társaságnál köthető mezőgazdasági biztosítás, ezek mindegyike önállóan alakítja ki üzletpolitikáját. Abban a három megyében, ahol már eddig is működött jégkármentesítő rendszer, ugyanolyan kondíciókkal köthettek a gazdálkodók biztosítást, mint a többi megyében – tudtuk meg Lambert Gábortól, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetőjétől.
