Kérdéses viszont, miként sikerült megoldani azt a problémát, miszerint a kormányrendeletben szereplő, 23800/2, 23800/4 helyrajzi számú ingatlanokat – előbbi a premontrei kolostor helyrajzi száma, utóbbi közvetlenül a Palatinus strand területét fedi – állami tulajdonba kellene venni a fővárostól, ugyanis a Margitsziget területének jelentős része műemlék, és a helyi ingatlanok országos védelem alatt állnak. Állítólag ezeket a területeket nem érinti a beruházás, ám nem ez a fő gond jelenleg, hanem az időkorlát, amiről az előbbiekben írtunk. Az eredeti elképzelések alapján a nemzeti teniszközpontot a Nemzeti Sportközpontok építené meg, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési (BMSK) Zrt. pedig beruházási szolgáltatóként és építési ellenőrként venne részt a projektekben.
Ám a kormány nemrég kiemelt nemzetgazdasági üggyé nyilvánította a beruházást – ez az alapesetnél lényegesen nagyobb mozgásteret nyújt az építkezés során, ami most nagyon jól jöhet majd. „Mindössze 10-12 hónapunk van a kivitelezésre, nagyon kevés idő. Így a jogszabályok keretein belül, de a lehető leggyorsabb és pénzügyileg hatékony módon szeretnénk mindezt megoldani. Ha mindenképpen szükséges, akkor közbeszerzési pályázat kiírásával, és ha van rá mód, meghívásos tenderrel” – jelentette ki Richter Attila.
A tenisz növekvő népszerűségét jelzi egyébként, hogy az országban egyre több helyütt épülnek a teniszcsarnokok, illetve -akadémiák. Az eltúlzott fejlesztések városaként is ismert Kisvárdán jelentette be például tavaly Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, hogy a Magyar Teniszszövetséggel közösen valósítják meg ott az első angol nyelvű teniszakadémiát. A sportberuházások szempontjából Kisvárda nyomába szegődő Szombathelyen pedig mintegy 268 millió forintból újul meg a Késmárk utcában található teniszcentrum, ahol több fedett pálya is lesz, és a tervek szerint 2019 végére fejezik be az építkezést.
