Legalább ekkora gondot jelent, hogy a lakhatásra költött összeg is jelentősen emelkedett ugyanebben az időszakban. Amíg 2005-ben lakásfenntartásra és háztartási energiára egy átlagos, 70 évnél idősebb nyugdíjas 157 749 forintot költött, addig 2016-ban már 286 196-ot. Ez az eredmény két, egymással ellentétes folyamat eredőjeként jött létre. A lakásbérletre költött összeg 1871 forintról 11 460-ra emelkedett, ezzel szemben a lakásfenntartásra költött összeg 15 673 forintról 11 157-re csökkent. Vagyis a lakhatást tekintve a saját tulajdonú lakásban élők jártak jobban.
Az időskorúaknál az egészségügy kiemelt fontosságú terület, ugyanis a kor előrehaladtával mind többet kell költeni az egészség megőrzésére, illetve helyreállítására. Az elmúlt tíz évben ezen a területen is jelentősen emelkedtek az árak. Mind a járóbeteg-ellátásra, kórházi kezelésre és gyógyszerezésre, mind pedig a gyógyszertárakban elköltött összeg – gyógyszerek, gyógyáruk és gyógyászati segédeszközök – megkétszereződött. Az emelkedés dinamikáját jól mutatja, hogy a 60–64 évesek 120 ezer forintnál valamivel kevesebbet költöttek el az egészségügyben, miközben a 65–69 évesek ennél is többet kénytelenek. Nekik évi 160 ezer forintnál valamivel többet kell ilyen célra fordítaniuk. A kor előrehaladtával az egészségügyi kiadások tovább nőnek: a 70–74 évesek ezzel kapcsolatos éves költése már megközelíti a 200 ezer forintot. Végül a 75 év fölöttiek kénytelenek a legtöbbet költeni az egészségre, ők évente csaknem 260 ezer forintot hagynak az orvosnál, illetve a gyógyszertárban.
