Külső források nélkül még gyenge a magyar gazdaság

Háromszázalékos növekedést kellene elérni önerőből, de még messze nem tartunk itt.

Mégsem áll meg a saját lábán a magyar gazdaság – vonható le a következtetés a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárának a HG Media gazdasági évnyitóján kedden elmondott beszédéből. Csepreghy Nándor egyebek mellett azt említette, hogy a magyar gazdaságban a 2010-es kormányváltás idején még a beruházások 98 százalékát fedezték uniós pénzekből, ami mostanra 50 százalékra csökkent. Ez azonban még mindig magasnak tűnik ahhoz, hogy a magyar gazdaság a saját lábára álljon.

Véleménye szerint akkor jelenthetjük ki, hogy erős a magyar a gazdaság, ha elmondhatjuk, hogy az ország külső pénzek felhasználása nélkül, azaz teljesen a saját erőforrásaira támaszkodva képes elérni legalább háromszázalékos bővülést minden évben. Hozzátette, egyelőre nem tartunk itt.

Az államtitkár kampányízű beszédében arra is fölhívta a figyelmet, hogy március 15-éig lekötik a 2020-as uniós időszakban hazánknak járó összes támogatást. Azzal is büszkélkedett, hogy tavaly csaknem 2500 milliárd forint támogatást fizettek ki. Azt viszont nem említette, hogy miután Brüsszel nem nagyon utalta a támogatásokat, a kifizetések a magyar államot terhelték, s ezért rekordnagyságúra, csaknem 2000 milliárd forintra emelkedett a deficit összege.

Csepreghy azt is kiemelte, hogy az elmúlt évek fejlődését nem lehetett volna elérni az állam aktív szerepvállalása nélkül, ugyanakkor utalt arra, hogy azt még nem tudni, a nyugodtabb időszakban mekkora állami szerepvállalás szükséges a gazdaságban. A politikus hangsúlyozta, az állami intervenciók nélkül nem sikerült volna beindítani a gazdasági növekedést, s ez volt a legfontosabb momentum a magyar válságkezelésben. Bár korábban több kormánytag is elismerte, hogy a bürokrácia csökkentéssel igencsak elmaradásban van a kormány, az államtitkár a háttérintézmények megszüntetésére, a minisztériumi, kormányhivatali és kormányablaki szintek kialakítására hivatkozva kijelentette, ezekkel az intézkedésekkel sikerült áramvonalasítani a közigazgatást. A kormányzati munka hatékonyságának javítására példaként hozta föl, hogy Lázár János vezetésével stratégiai, Varga Mihály elnökletével pedig gazdasági kabinetet hoztak létre. Kiemelte, a tavalyi tizenhárommillió ügy nyolcvan százalékát nyolc napon belül lezárták.

A paksi bővítésről szólva elmondta, a kormány határozott szándéka a beruházás végigvitele, mert ez elengedhetetlen feltétele a gazdasági szuverenitásnak. Hangsúlyozta, a kabinet nem mond le arról, hogy a háztartások és a vállalkozások számára meghatározza az energiaárakat.

A rendezvényen Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára a bővülést elemezve arról beszélt, hogy növekvő fejlődést várható az idei évben, illetve hogy a gazdaság tavalyi gyarapodási ütemét négy százalék körüli szintre várja. A gazdaságpolitika fontos elemének nevezte, hogy sikerült tető alá hozni a munkát terhelő járulékok hatéves csökkentési tervét.

A két előadást követő kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy legfontosabb feladat a magyar gazdaság, a magyar vállalkozások versenyképességének fokozása, illetve hogy kiemelt feladat kell legyen az oktatás megújítása, mert csak így lehet a gazdaság igényeinek megfelelően képzett szakembergárdát biztosítani. Ennek kapcsán Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke rámutatott, hogy hazánk versenyképességének javításáért az államnak hátrább kellene lépnie, és főleg a közepes vállalatokra kellene koncentrálnia. Arra is felhívták a jelen lévő szakemberek a figyelmet, hogy olyan területek fejlesztése lenne a legfontosabb, ahol a hozzáadott érték a lehető legnagyobb.