Hamarosan beindul idehaza az újlakás-átadási dömping. Az idén akár 20-25 ezer új építésű ingatlan is beköltözhetővé válhat. Az építőiparban tapasztalható óriási munkaerőhiány miatt azonban számos otthon birtokbavétele áthúzódhat a jövő évre – tudtuk meg az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjétől. Balogh László elmondta: az építési kedv felerősödése az előző években bevezetett lakástámogatások megjelenése mellett az új lakások általános forgalmi adójának (áfa) 27-ről 5 százalékra való csökkentésének következménye. A kedvezményes áfa azonban csak 2020 elejéig marad érvényben. Így valamennyi kivitelező igyekszik még idén vagy jövőre átadni az épületeket. – Ha pedig a kormány nem hosszabbítja meg az adókedvezményt, két év múlva hatalmas visszaesés következhet be a lakásépítésben – jegyezte meg a szakember.
A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) álláspontja is az, hogy fontos lenne a jelenlegi építési hajlandóság fenntartása, megerősítése. Ehhez azonban a szervezet szerint olyan stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre lenne szükség, amelyek biztosítják, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el az elkövetkező években, és évtizedes távlatban is ekörül stabilizálódjon. Az egyesület hangsúlyozza: a lakásépítéseknél a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kiemelkedően fontos az anyaggyártási és kivitelezési kapacitások, a többéves átfutású társasházi projektek, valamint a foglalkoztatás és a szakképzés szempontjából is.
A TLE is úgy látja, hogy a jelenlegi ötszázalékos újlakás-áfa újbóli 27 százalékra emelkedése 2020-tól az építkezések leállását vonná maga után. Az áfaemelésből következő árrobbanást ugyanis biztosan nem bírja el a fizetőképes kereslet, a beruházások csökkenő jövedelmezősége pedig ismét visszavetné a lakásépítést. Így a további beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új otthonok áfakedvezményének rögzítése. A szakma ezért egyöntetűen azt javasolja, hogy az új ingatlanok kedvezményes adózásának fenntartásáról mihamarabb tegyen szándéknyilatkozatot a kormány – hívta fel rá a figyelmet a szervezet.
Az Újotthon.hu elemzése szerint az új lakások piacán az árak tekintetében meglehetősen nagy a szóródás. A fővárosban például a még elérhető legolcsóbb (350 ezer forint/négyzetméter) és a legdrágább (2,5 millió forint/négyzetméter) ingatlanok fajlagos ára között csaknem hatszoros a különbség. A fővárosban az új építésű lakások átlagos négyzetméterára 764 ezer forint. Nagyítóval kell keresni azt a még megvásárolható néhány lakást, amelynek az ára nem érte el a négyzetméterenkénti 400 ezer forintot. A négyzetméterenként félmillió forint alatt kínált fővárosi új építésű lakások a teljes kínálatnak mindössze 7,5 százalékát teszik ki. Az olcsó lakások szinte kivétel nélkül a külső pesti kerületekben vannak. A fővárosban kínált új lakások 82 százalékát 500 ezer–egymillió forint/négyzetméter ársávban kínálják a beruházók. Míg a pesti és budai belső kerületekben a kínálat nagyobb része a 750 ezertől egymillió forintig terjedő négyzetméterenkénti kínálatiár-sávban található, addig a külső pesti kerületekben félmillió–750 ezer között kínálják az új építésű társasházi lakások négyzetméterét.
A vidéki újlakás-kínálat átlagos négyzetméterára 387 ezer forint, ami a fővárosi kerületek átlagos árszintjének a fele. A legdrágább városok Sopron, Székesfehérvár és Kecskemét 450 ezer forint körüli négyzetméterárral, ám ettől az árszinttől nem sokkal marad el Győr sem. A vidéki városokban már 220 ezer forinttól kapható új lakás, és a legdrágábbak négyzetméterára sem éri el az egymillió forintot. A megyei jogú városokban hirdetett lakások több mint felét, 56 százalékát 400 ezer forint alatt kínálják a beruházók. A négyzetméterenként 500 ezer forint feletti árú lakások aránya mindössze nyolc százalék.
