Az adóhivatal működésére rálátó forrásaink szerint a csökkenő behajtási eredmények oka nemcsak a megváltozott filozófiára vezethető vissza, hanem a mind nagyobb méreteket öltő létszámhiányra is: van olyan megye, ahol mindössze három kijáró végrehajtó próbálja érvényesíteni a követeléseket. Ugyancsak jelentős energiákat köt le, hogy külső szervek – például közüzemi szolgáltatók – megkeresésére évente több százezer végrehajtást kell indítani. Ezek zöme be nem fizetett hulladékgazdálkodási díj, diákhitel-tartozás, vagy épp közúti bírság.
Egyedül az árverések számában látható jelentős növekedés, igaz ez a legköltségesebb és legkevesebb eredményt produkáló adósságrendezési eljárás. Az árverések száma csaknem 70 százalékkal volt több az első kilenc hónapban, mint 2016 azonos időszakában. Ez 21 ezer aukciót jelent, mindössze 1,7 milliárd forintos eredménnyel.
Nagy kérdés az is, hogy az adóhatóság működését, eredményeit ellenőrizni hivatott Állami Számvevőszék (ÁSZ) miért tétlenkedik az évek óta romló eredmények mellett. Mint arról korábban hírt adtunk, 2015-ös vizsgálatukban az ÁSZ munkatársai még azt kifogásolták, hogy a NAV nem minden esetben indította meg haladéktalanul a végrehajtást. Mindezek ismeretében megkerestük a számvevőszéket is, amely különös módon azzal hárította el az egyértelműen negatív behajtási tendenciával kapcsolatos kéréseinket, hogy nem rendelkeznek a területtel kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatokkal. Az ÁSZ ugyanakkor közölte azt is, hogy rendszeresen ellenőrzik az adóhatóságot, és részint ennek hatására is javuló eredményt mutat a szervezet adóbeszedési tevékenysége. Megtudtuk, hogy a számvevőszék első félévi agendájában is szerepel a NAV ellenőrzése, ám csak a társasági adóval kapcsolatos tevékenységeket vizsgálják.
