A 2016-os 90 milliárdos visszaesés után 2017 első kilenc hónapjában 107 milliárd forinttal csökkentek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) végrehajtási bevételei az előző év azonos időszakában elért eredményekhez képest – derül ki a szervezet közérdekűadat-igénylésünkre küldött válaszából. Bár a NAV egyik kiemelt feladata lenne a költségvetés bevételeinek biztosítása céljából a végrehajtások hatékonyságának növelése, a gazdasági válsággal terhelt 2010-es év behajtási eredményétől is fényévekkel elmarad jelenleg a Tállai András vezetése alatt álló adóhivatal teljesítménye. Akkor még 247 milliárd forint folyt be az államkasszába ezen forrásból, szemben a 2016. január–szeptemberi 213,7 és a tavalyi 197,25 milliárd forinttal.
A fokozatosan romló eredményre az adatok mellé fűzött NAV-kommentár ad némi magyarázatot. Mint közölték, az elmúlt két esztendőben az adóhivatal behajtási tevékenysége alapjaiban változott meg. Ez azt jelenti, hogy a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott az önkéntes teljesítés ösztönzése. – A koncepció lényege, hogy nem kell költséges végrehajtási kapacitást fordítani olyan tartozások behajtására, amelyek néhány napon belül önkéntesen, a mulasztó adózó közreműködésével is megtérülhetnek. Az ilyen esetekben ösztönözni kell az adózókat az önkéntes teljesítésre, amelynek elsődleges eszköze a fizetési felszólítás (értesítés) – tájékoztatott a NAV sajtóosztálya, hangsúlyozva, a felszólítások hatására, tehát önként befizetett tartozások terén pozitív változások mentek végbe. Ez azt jelenti, hogy a felszólításoknak már több mint a negyede – 28 százaléka – járt eredménnyel.
Ez a gyakorlat egybevág Tállai András azon szemléletével, miszerint a végrehajtási bevételek növelése a korábbi években „rögeszmévé vált” az adóhatóságnál s ehelyett az önkéntes teljesítést kell ösztönözni. Más kérdés, hogy az új, ügyfélbarát végrehajtási filozófia nyomán a bevételek 35 százalékkal mérséklődtek.
Mint a NAV által megküldött adatokból kiderül, a köztartozást felhalmozó adósok is megérezték a hatósági szigor enyhülését. Míg 2015 első kilenc hónapjában 120 milliárd forintot fizettek be „önként” a végrehajtás megindítását követően, addig 2017 azonos időszakában ez az összeg 81 milliárdra csökkent. Összességében harminc százalékkal kevesebb végrehajtás indult, és az egy végrehajtásra jutó bevétel is visszaesett. Drasztikusan csökkent az azonnali beszedési megbízásokból származó bevétel (inkasszó) is; ez a tétel 137 milliárdról 83,6 milliárd forintra apadt.
Az adóhivatal működésére rálátó forrásaink szerint a csökkenő behajtási eredmények oka nemcsak a megváltozott filozófiára vezethető vissza, hanem a mind nagyobb méreteket öltő létszámhiányra is: van olyan megye, ahol mindössze három kijáró végrehajtó próbálja érvényesíteni a követeléseket. Ugyancsak jelentős energiákat köt le, hogy külső szervek – például közüzemi szolgáltatók – megkeresésére évente több százezer végrehajtást kell indítani. Ezek zöme be nem fizetett hulladékgazdálkodási díj, diákhitel-tartozás, vagy épp közúti bírság.
Egyedül az árverések számában látható jelentős növekedés, igaz ez a legköltségesebb és legkevesebb eredményt produkáló adósságrendezési eljárás. Az árverések száma csaknem 70 százalékkal volt több az első kilenc hónapban, mint 2016 azonos időszakában. Ez 21 ezer aukciót jelent, mindössze 1,7 milliárd forintos eredménnyel.
Nagy kérdés az is, hogy az adóhatóság működését, eredményeit ellenőrizni hivatott Állami Számvevőszék (ÁSZ) miért tétlenkedik az évek óta romló eredmények mellett. Mint arról korábban hírt adtunk, 2015-ös vizsgálatukban az ÁSZ munkatársai még azt kifogásolták, hogy a NAV nem minden esetben indította meg haladéktalanul a végrehajtást. Mindezek ismeretében megkerestük a számvevőszéket is, amely különös módon azzal hárította el az egyértelműen negatív behajtási tendenciával kapcsolatos kéréseinket, hogy nem rendelkeznek a területtel kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatokkal. Az ÁSZ ugyanakkor közölte azt is, hogy rendszeresen ellenőrzik az adóhatóságot, és részint ennek hatására is javuló eredményt mutat a szervezet adóbeszedési tevékenysége. Megtudtuk, hogy a számvevőszék első félévi agendájában is szerepel a NAV ellenőrzése, ám csak a társasági adóval kapcsolatos tevékenységeket vizsgálják.
Érdemes már januárban nyilatkozni az igénybe vehető adókedvezményekről, hogy már a januári fizetés is a kedvezmények összegével növelten érkezzen – hívta fel a figyelmet a nemzetgazdasági tárca. Az elmúlt években mintegy 70 ezren az év elején késve adják le a szükséges nyilatkozatot a családi kedvezmény igénybevételéhez.
