Jó hír az almakedvelők számára, hogy az elkövetkezőkben nemhogy nem éri majd el a gyümölcs kilónkénti ára a jósolt 600-800 forintot, de az előttünk álló időszakban már nagyobb mértékű áremelkedésre sem számíthatunk. Az étkezési alma jelenlegi bolti fogyasztói ára kilogrammonként a 250–500 forintos sávban mozog, függően a fajtától, minőségétől, vagy éppen a kiszereléstől és csomagolástól, és a szakemberek szerint ebből ártartományból nem is fog kilépni, vagy maximum 10-15 százalékos áremelkedést tapasztalhatnak a vásárlók.
Tavaly októberben a gyümölcsök ára 32 százalékkal, a léalmáé pedig 174 százalékkal emelkedett éves összevetésben. Ami az európai helyzetet illeti, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentésében írta, hogy az EU almatermése csaknem 21 százalékkal, megközelítőleg 12 millió tonnáról 9,34 millió tonnára csökkent 2017-ben az egy évvel korábbihoz képest, és ez egyben az elmúlt évtized legalacsonyabb termését is jelentette. – A tavaszi fagykárok miatt Európában mintegy 3 millió tonnával kevesebb alma termett 2017-ben, mint a sokéves átlag, ami erős keresleti piacot eredményezett. Ez mind az étkezési, mind az ipari almánál az előző évekhez képest lényegesen magasabb árakat okozott a kontinensen. Bár a tavaszi fagyok más országokhoz képest valamivel kevésbé sújtották Magyarországot, így is az átlagosnál kevesebb, mintegy 520-530 ezer tonna alma termett hazánkban – adta meg a választ az áremelkedést firtató kérdésünkre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Tavaly elsősorban ipari almából alakult ki jelentős hiány, ezért az általános 25–35 forintos kilónkénti ár helyett 45–55 forintos árak voltak tapasztalhatók a piacon. A lengyel termelők, akik a fagykárok egyik legnagyobb elszenvedői voltak, nemcsak jelen voltak a piacon, hanem rengeteget fel is vásároltak a léalmából, és ez azt okozta, hogy már az itthoni 550-600 ezer tonna feldolgozási kapacitást sem lehetett kielégíteni. Nem véletlen, hogy az ipari almák esetében 174 százalékkal emelkedtek az árak – jelentette ki lapunknak a Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke. Ledó Ferenc elmondta, az áremelkedés az étkezési almák áránál is megfigyelhető volt, elérte a 15-20 százalékot is. – Ez a szint már eléri a vásárlók árérzékenységének a határát. További jelentős drágulás után a fogyasztó már nem vásárolna almát, hanem az olcsóbb helyettesítő gyümölcsök közül választana magának, a sűrítmények és az ivólevek összetételében pedig csökkenne a valódi alma aránya – árulta el Ledó Ferenc.
Magyarországon egyébként tavaly 530-550 ezer tonna alma került forgalomba, ebből 200 ezer tonna volt az étkezési célú gyümölcs. A fagykárok okozta hiány miatt ráadásul kevesebb jött be belőle a nagy áruházláncokon keresztül. Most viszont nagyon jó állapotban vannak az ültetvények, és ha idén nem lesz a tavalyihoz hasonló fagy, akár csúcstermésre is számíthatunk.
