Hazánkban is az egyik legkedveltebb téli sportággá vált a síelés, hiszen a legfrissebb adatok szerint megközelítőleg 500-700 ezren űzik rendszeresen. Ennek megfelelően igencsak megnőtt az érdeklődés a síoktatás iránt. Manapság 37 síiskola működik Magyarországon, ebből 29 műanyag pályás, amelyek még a melegebb időszakban, hó nélkül is képesek a tanulni vágyók fogadására. Utóbbiak esetében az a legnagyobb előny, hogy a biztonságos síelés technikájának alapjait bárki elsajátíthatja, ráadásul mindenhol szakszerű oktatással szerezhető meg az alaptudás.
Mint a Síoktatók Magyarországi Szövetségétől (SMSZ) megtudtuk, nagy vágyuk, hogy kiemelt sportággá váljon a sí, mert abban az esetben a még hiányzó állami támogatást is meg tudnák pályázni az iskolák számára. „A Testnevelési Egyetemmel közösen szervezzük a szakmai alapképzéseket, és az oktatóknak háromévente kötelező a részvétel a továbbképzéseken. Noha az elmúlt harminc esztendő alatt 1200-1300 síoktató végzett, jelenleg 400-an oktatnak aktívan a szövetségünkön belül” – mondta el Egri Katalin, az SMSZ elnöke.
Bár a síelés még nem került be a mindennapos testnevelésbe, egyre több tanintézmény működik együtt a közelében található síiskolával. Egyébként hazánkban nem számít drágának a síoktatás. Lehetőség van csoportos, maximum nyolcfős foglalkozásra, amelynek átlagos költsége egy szezonra – ami hat hónap – 55 000 forint, ez huszonnégy alkalmat, hetente egy órát jelent. A magánórákon legfeljebb négy fő vehet részt – ezekre rugalmasabban lehet időpontot egyeztetni –, és a költsége egy fő esetében 5000 forint, két tanulónak 7000, háromnak 9000 forint, négy főnél pedig 11 000 forintba kerül egy óra. A díjak magukban foglalják a pályahasználatot, az oktatást és a bérlést is. Ez az összeg jóval kisebb, mint amit a külföldi, havas pályákon kérnek. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy nem kell messzire utazni a tudás megszerzéséhez. A fenti költségekhez persze hozzá kell számolni a síeléshez nélkülözhetetlen felszerelést, amely kezdők esetében akár 100 ezer forintból kihozható, de ennek többszöröse is lehet. Gyermekek esetében a kölcsönzés a gazdaságosabb – hívták fel lapunk figyelmét a szakértők.
„A tanulás 4 és 99 év között szinte bármikor elkezdhető. Tapasztalataim szerint a 8-9 évesnél idősebb gyerekek gyorsabban tanulnak, köszönhetően a már fejlettebb ideg-izom kapcsolatoknak. A fiatalabb gyerekek számára is rendkívül hasznos mozgásforma a síelés, ugyanis jó hatással van a kognitív képességek fejlődésére” – jelentette ki Benyó Szabolcs, a zuglói Babos Síklub oktatója.
A síiskolák egy része klubszinten tagja a Magyar Síszövetségnek, amely a maga módján támogatja is őket. Az iskolák más országokhoz hasonlóan nálunk is magánkézben vannak, és mind nyereséges üzleti vállalkozás, azaz simán kitermeli az éves üzemeltetési költségeit.
„A szövetségnek nincs saját síiskolája, viszont komoly utánpótlásprogramot hoztunk létre, így megszületett az első hazai síakadémia terve is. Sajnos határainkon belül nincsenek meg a feltételek ennek megalapításához, és noha Erdély is felmerült mint lehetséges helyszín, végül Ausztria mellett döntöttünk. Április környékén indul a komoly előkészítő munka, s az akadémia működéséhez természetesen szeretnénk állami támogatást is igénybe venni” – fogalmazott Kapitány Ildikó, a síszövetség főtitkára. Hozzátette: ha minden jól megy, másfél-két év múlva megnyithatja kapuit az első akadémia.
