Továbbra is lenne lehetősége a kormányzatnak rezsicsökkentésre, ha az valóban szándékában állna. A jelenlegi energiabeszerzési árak ugyanis lehetővé tennék a lakossági áram-, földgáz- és távhőárak mérséklését – tudtuk meg szakértőktől. Pletser Tamás, az Erste Bank energiaipari elemzője elmondta: a földgázárak most akár 10-20 százalékkal lefaraghatók lennének. Az utolsó érdemi rezsicsökkentéskor, vagyis 2013 végén a földgáz jegyzésára az európai piacokon megawattóránként 26 euró volt, ez a tavalyi év közepére 15-16-ra zuhant le, majd december végére 22 euróra növekedett. Mostanra viszont 19 euró körüli szintre állt be. Így bőven alatta maradt a négy évvel ezelőtti árszínvonalnak. Magyarország ráadásul a lakossági gázfogyasztásnak mintegy 70-80 százalékát orosz forrásból szerzi be, amelynek a jelenlegi ára megawattóránként 15 euró körül mozog.
Hasonló a helyzet a villamos energiával is. Az áram ára az azonnali piacokon három évvel ezelőtt 48 euró volt megawattóránként, ezt 2016 nyarán 27 euróért is meg lehetett vásárolni, most pedig még mindig csak 41 euró közelében mozog a megawattóránkénti jegyzés. Így ennél az energiatípusnál is lehetséges lenne az 5-10 százalékos tarifalefaragás. A szakértő megjegyezte: a gáz esetében a teljes díjnak hozzávetőleg a felét, az áram esetében pedig mintegy 70 százalékát a hálózat és az ellátás fenntartásához kapcsolódó kiadások, illetve az adók teszik ki, magának az energiának költsége csak a fennmaradó hányad.
A szakember hozzátette, korábban az olajárakkal együtt mozgott a földgáz ára is. Mostanra azonban a szabadpiacokon különvált a két termék ármozgása, így az éppen gyorsan növekvő olajjegyzésárak nem húzzák fel a gázárakat. A hazai gázszektorban azonban más a helyzet, mint a tisztán szabadpiacról gázt vásárló országokban. Oroszországból ugyanis egy hosszú távú szerződés alapján importáljuk a földgázt, amelynek az árát bizonyos olajtípusok ármozgása alapján határozzák meg a felek. Így a növekvő olajárak a mi esetünkben a gázimport drágulását vetítik előre, ha az olaj ára tartósan emelkedésnek indul.
Szakértők megjegyezték: a távhő esetében hasonló a helyzet a gázárakéhoz, miután a hőerőművek nagy része földgázzal működik. Így az állam által megszabott hőtarifák is 10-20 százalékkal visszavághatók lennének, ha meglenne a kormányzati akarat. A kormány azonban az egyre alacsonyabb nemzetközi beszerzési árak ellenére már négy éve nem mérsékelte a háztartási energiadíjakat. Ennek pedig feltehetően az oka az, hogy mostanra a kormányzat egyeduralkodó lett a lakossági gázpiacon. A háztartásokat – ez 3,4 millió ügyfelet jelent – ma már az állami gáztársaság, a Főgáz Zrt., vagyis új nevén az NKM Földgázszolgáltató Zrt. szolgálja ki országszerte. Emellett a kormányzat pozíciókat szerzett a lakossági áramellátási piacon is, az áram-nagykereskedelmi szektort pedig az ugyancsak állami tulajdonban lévő MVM Magyar Villamos Művek Zrt. uralja. Vagyis manapság az állami cégek jutnak extraprofithoz az energiaszektorban. A korábban többször beígért, de mostanáig elmaradt rezsicsökkentés ezeket a több tízmilliárd forintos állami bevételeket apasztaná, ezért a kormányzat nem töri magát a háztartási tarifák mérsékléséért.
Korábban azért vívta bátran a rezsiharcot a kabinet, mert nem a saját kárára, hanem a régebben a lakosságot kiszolgáló, mostanra a piacról kiűzött nemzetközi hátterű energetikai vállalatok rovására csökkentette az energiaárakat – állítják szakemberek. Szerintük ha idén lesz is némi díjmérséklés, azt csak a tavasszal esedékes országgyűlési választások előtt jelentik majd be, és a fűtési idény végétől léptetik majd hatályba. Mindezek ellenére Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy csütörtöki lakossági fórumon kijelentette: fontos eredmény, hogy sikerült állami kézbe venni az 1994 és 1998 között privatizált közműszolgáltatókat.
