Szakértők megjegyezték: a távhő esetében hasonló a helyzet a gázárakéhoz, miután a hőerőművek nagy része földgázzal működik. Így az állam által megszabott hőtarifák is 10-20 százalékkal visszavághatók lennének, ha meglenne a kormányzati akarat. A kormány azonban az egyre alacsonyabb nemzetközi beszerzési árak ellenére már négy éve nem mérsékelte a háztartási energiadíjakat. Ennek pedig feltehetően az oka az, hogy mostanra a kormányzat egyeduralkodó lett a lakossági gázpiacon. A háztartásokat – ez 3,4 millió ügyfelet jelent – ma már az állami gáztársaság, a Főgáz Zrt., vagyis új nevén az NKM Földgázszolgáltató Zrt. szolgálja ki országszerte. Emellett a kormányzat pozíciókat szerzett a lakossági áramellátási piacon is, az áram-nagykereskedelmi szektort pedig az ugyancsak állami tulajdonban lévő MVM Magyar Villamos Művek Zrt. uralja. Vagyis manapság az állami cégek jutnak extraprofithoz az energiaszektorban. A korábban többször beígért, de mostanáig elmaradt rezsicsökkentés ezeket a több tízmilliárd forintos állami bevételeket apasztaná, ezért a kormányzat nem töri magát a háztartási tarifák mérsékléséért.
Korábban azért vívta bátran a rezsiharcot a kabinet, mert nem a saját kárára, hanem a régebben a lakosságot kiszolgáló, mostanra a piacról kiűzött nemzetközi hátterű energetikai vállalatok rovására csökkentette az energiaárakat – állítják szakemberek. Szerintük ha idén lesz is némi díjmérséklés, azt csak a tavasszal esedékes országgyűlési választások előtt jelentik majd be, és a fűtési idény végétől léptetik majd hatályba. Mindezek ellenére Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy csütörtöki lakossági fórumon kijelentette: fontos eredmény, hogy sikerült állami kézbe venni az 1994 és 1998 között privatizált közműszolgáltatókat.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!