Nem divat az élethosszig tartó tanulás, de az állam se ösztönöz rá

Magyarországon nehéz karriert váltani, új szakmát tanulni, ráadásul színvonalas képzésen részt venni.

Az állam rossz hatással van a minőségre

Korábbi cikkünkben megkérdeztünk szoftverfejlesztő képzéssel foglalkozó, a felnőttképzési piacon versenyképes oktatóhelyeket, és ők is azt nyilatkozták, hogy nem szeretnék a programjukat akkreditálni, mert azzal romlana a képzésük minősége, viszont ezáltal elesnek az állami támogatásoktól. Szakértők szerint a kimeneteli teljesítmény alapján kellene állami támogatásban részesíteni a képzőhelyeket.

A szakértő emlékeztetett arra a néhány évvel ezelőtti kezdeményezésre is, amely szerint két OKJ-s képzést ingyen, államilag támogatott formában lehet elvégezni. Jó ötletnek tartja, de az első és a második szakképesítés ingyenes megszerzésének vannak feltételei, ráadásul megnövelték a képzések óraszámát, ezért már nem olyan vonzók. Az oktatócégeknek sem könnyű akkreditáltatni magukat, ezért kevés képzés érhető el ilyen módon.

A legnagyobb bajnak azt tarja a karriertanácsadó, hogy a nyelvi képzéseket sem túlzottan preferálja az állam.  Pedig egy nyelv elsajátításával növekedhet a legnagyobb mértékben a „fehérgalléros” munkaerő bérezése. A Profession.hu statisztikája alapján a munkaadók a hirdetések 36 százalékában kérnek angolnyelv-tudást, ezen belül 57 százalékban középfokú, kommunikációképes szintet várnak el, ugyanakkor mindössze egy százalékban anyanyelvi szintet. Vagyis nem feltétlenül szükséges a „perfekt” tudás, a legtöbb munkahelyen csak levelezésre, szövegértésre használják az idegen nyelvet. Az angol mellett népszerű még a német és a francia. Az igényeket jól jelzi, hogy az állásportál adatbázisában már csak a meghirdetett pozíciók 30 százalékánál nem kérnek semmilyen nyelvtudást.

A szakértő szerint egészében elmondható, hogy nem a tudás alapú társadalom felé haladunk, hanem képzetlen vagy alacsonyan képzett embereket „állítunk elő”, ami hosszú távon rontani fogja az ország versenyképességét.