Nem divat az élethosszig tartó tanulás, de az állam se ösztönöz rá

Magyarországon nehéz karriert váltani, új szakmát tanulni, ráadásul színvonalas képzésen részt venni.

Léteznek kutatások, amelyek kimutatták, a középkorúak karrierváltása jótékony hatással van a mentális egészségre, a jólétre, és még az átlagéletkort is meghosszabbítja. Jó, de hogyan kezdjek bele, mit érdemes tanulni, miből fogom finanszírozni? – kérdezhetné a vállalkozó kedvű munkavállaló.

Új szakmát tanulni nehéz, képesítést szerezni még nehezebb; így talán jobban járhatunk, ha új ismereteket, képességeket, úgynevezett skilleket próbálunk felkapkodni, amelyekkel erősíthetjük a már meglévő pozícióinkat. Arról, hogy mit érdemes tanulni, Kurtán Klárát kérdeztük, aki immáron 20 évet dolgozott HR-vezetőként, jelenleg független karriertanácsadóként tevékenykedik. „A mai világban alapkészségnek számít az Excel, a Word program ismerete, hiszen a modern gyárakban feltétel a számítógép használata. Természetesen vannak olyan segéd- és betanított munkák, ahol nincs erre szükség, de már a modern gyárakban is feltétel a számítógép használata.” – mondta.

Magasabb szinten, adminisztratív, műszaki területen elvárják az Excel mélyebb ismeretét is. Ha viszont valaki jelentős béremelést szeretne elérni, annak érdemes elsajátítania a komolyabb vállalatirányítási programokat, méghozzá magánúton, a cégek ugyanis általában kész embereket keresnek. A szakember úgy látja, a magyar cégek nem szívesen költenek saját munkavállalóikra, pedig ez lehet a hosszú távú siker kulcsa. „Pályázni ugyan lehet – akár uniós forrásból is – a munkahelyi képzésekre, de az adminisztráció bonyolult, ami sokakat elriaszt” – fejtette ki.

A közép-magyarországi vállalatok/vállalkozások támogatására az uniós pályázati rendszer struktúrájából kifolyólag kevés pénzt fordít hazánk. A Ginop pályázataiból finanszírozott munkahelyi képzésekre a vidéki régiókban majdnem 20 milliárd forint jut nagyvállalatoknak és ugyanekkora összeg a kis-és középvállalkozások számára. Közép-Magyarországon ez az összeg még a 2-2 milliárd forintos keretet sem éri el.

Lapunk megkeresett egy Excel-oktatással foglalkozó képző központot is: mint kiderült, nem tud olyan oktatást vállalni, amilyet uniós pályázatból finanszíroznak, mert ahhoz akkreditálni kellene a képzését, ezt pedig nem szeretné, mert minőségromlással járna. Az intézményt az érdekli, hogy a hallgató valóban megtanulja az Excel csínját-bínját, ugyanakkor megkímélné magát a felesleges adminisztrációs köröktől. Az oktató azt is elmondta, hogy a készség elsajátításának legfontosabb kulcsa, hogy a hallgató részt vállaljon képzésének a költségeiből. Ezért arra szokták kérni a megrendelő vállalkozásokat, hogy legalább részben a munkavállaló finanszírozza a saját képzését. Hasonlóképpen vélekedett korábban egy lapunk által megkérdezett szoftverfejlesztő-képzéssel foglalkozó oktatóhely is.

Az állam rossz hatással van a minőségre

Korábbi cikkünkben megkérdeztünk szoftverfejlesztő képzéssel foglalkozó, a felnőttképzési piacon versenyképes oktatóhelyeket, és ők is azt nyilatkozták, hogy nem szeretnék a programjukat akkreditálni, mert azzal romlana a képzésük minősége, viszont ezáltal elesnek az állami támogatásoktól. Szakértők szerint a kimeneteli teljesítmény alapján kellene állami támogatásban részesíteni a képzőhelyeket.

A szakértő emlékeztetett arra a néhány évvel ezelőtti kezdeményezésre is, amely szerint két OKJ-s képzést ingyen, államilag támogatott formában lehet elvégezni. Jó ötletnek tartja, de az első és a második szakképesítés ingyenes megszerzésének vannak feltételei, ráadásul megnövelték a képzések óraszámát, ezért már nem olyan vonzók. Az oktatócégeknek sem könnyű akkreditáltatni magukat, ezért kevés képzés érhető el ilyen módon.

A legnagyobb bajnak azt tarja a karriertanácsadó, hogy a nyelvi képzéseket sem túlzottan preferálja az állam.  Pedig egy nyelv elsajátításával növekedhet a legnagyobb mértékben a „fehérgalléros” munkaerő bérezése. A Profession.hu statisztikája alapján a munkaadók a hirdetések 36 százalékában kérnek angolnyelv-tudást, ezen belül 57 százalékban középfokú, kommunikációképes szintet várnak el, ugyanakkor mindössze egy százalékban anyanyelvi szintet. Vagyis nem feltétlenül szükséges a „perfekt” tudás, a legtöbb munkahelyen csak levelezésre, szövegértésre használják az idegen nyelvet. Az angol mellett népszerű még a német és a francia. Az igényeket jól jelzi, hogy az állásportál adatbázisában már csak a meghirdetett pozíciók 30 százalékánál nem kérnek semmilyen nyelvtudást.

A szakértő szerint egészében elmondható, hogy nem a tudás alapú társadalom felé haladunk, hanem képzetlen vagy alacsonyan képzett embereket „állítunk elő”, ami hosszú távon rontani fogja az ország versenyképességét.