Meglepőt húzott azzal a kormány, hogy a választás évében, alig három hónappal az április 8-i szavazás előtt bejelentette, ne is álmodjanak béremelésről a közmunkából élők. Már korábban is sejteni lehetett, hogy a kormánytagok ezen gondolkoznak, hiszen január elején Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselő kérdésére Pintér Sándor belügyminiszter kitérő választ adott, csak egy jogszabályhelyet nevezett meg, amely a közmunkások béréről rendelkezik.
Már ebből azt a következtetést lehetett levonni, hogy a kormánynak nem áll szándékában emelni a közmunkások juttatását. Ez a csütörtöki kormányinfón bizonyossággá is vált, miután Lázár János kancelláriaminiszter az Mfor.hu-nak kijelentette, hogy a kormány az idén nem emeli a közfoglalkoztatottak bérét. Így akarja ugyanis ösztönözni a versenyszférában való elhelyezkedést. Van logika a döntésben, hiszen tavaly a közmunkások bére 81 530 forint volt, ami jelentősen, 56 470 forinttal marad el az idei bruttó minimálbér 138 ezer forintos összegétől. Még nagyobb a különbség, ha a garantált bérminimum 180 500 forintos összegét vetjük össze a közfoglalkoztatotti garantált bér 106 555 forintjával, ebben az esetben 73 945 forint az eltérés.
Ha pedig a kézhez kapott összeget nézzük, akkor láthatjuk, hogy 54 ezer, illetve 71 ezer forintot vihetnek haza képzettségtől függően a közmunkások. Az összeg még kevesebbet ér az idén, mint tavaly, hiszen a várakozások szerint az infláció három százalék körül alakul majd. Lázár magyarázata szerint tehát nem is baj, hogy nő az eltérés a bérek között, hiszen így a közfoglalkoztatottak kénytelenek lesznek a versenyszférában állást keresni. A miniszter példaként említette, hogy tavaly negyvenezer fővel csökkent a létszámuk, mert a jobb kereseti lehetőségek miatt inkább piaci vállalatoknál helyezkedtek el. De nemcsak az idén nem nő a bérük, hanem valószínűleg hosszabb ideig: a kancelláriaminiszter ugyanis arról beszélt, nem hiszi, hogy a bérük emelkedni fog. A kormány szerint oda kell figyelni, hogy a közfoglalkoztatotti és a piaci bérek közötti különbség pozitív motivációt jelentsen a dolgozóknak. Lázár ugyanakkor azt is elismerte, bár a közmunkások száma a jelenlegi 180 ezerről tovább csökkenhet, nagyjából nyolcvanezren nem fognak tudni elhelyezkedni a versenyszférában. Nekik pedig nem marad más, mint megpróbálni néhány tízezer forintból eltartani a családjukat.
Szakértők szerint ez a nyolcvanezer – döntően az ország keleti régióiban élő – ember képzettségbeli hiányosságok miatt nem kap állást a piaci vállalkozásoknál, és szocializációs nehézségek miatt nincs is túl sok reményük arra, hogy átképzéssel piacképes tudás birtokába jussanak. De még ha sikerülne is valamiféle képzettséget szerezniük, az elmaradottabb keleti országrészben alig találni állást a versenyszférában, mert a kínálat messze elmarad a fővárosétól, illetve a nyugati országrészétől. Vagyis úgy látszik, valóban lemondott a kormány arról, hogy felkarolja a legszegényebbeket. Ahogy Bogár László közgazdász egy általa vitatott interjú kapcsán 2013. január 20-án a Facebook-profilján írta: „Az említett interjúban kétségtelenül érinteni merészeltem egy kényes tabukérdést. Ez pedig nem más, mint a magyar társadalom alsó egyharmadának egyre végzetesebb helyzete. És kétségtelenül óvatlanul azt is kimondtam, számos jel utal arra, hogy olyan torzulások is végbementek ebben a társadalmi csoportban, amelyek már semmilyen eszközzel nem orvosolhatók.”
