Stadionok után grandiózus jégcsarnokok épülnek, de miből fizetik ki a rezsit?

Egy fedett jégpálya energiaköltségeit tízmillió forintos nagyságrendben befolyásolhatja az időjárás, illetve a hűtési technológia.

– Noha a jelenlegi rendszerben a működtetésre, a fenntartási költségek fizetésére nem lehet fölhasználni a taopénzeket, sejthető, hogy mégis erre fordítják némely helyeken a beérkezett támogatást. Ám meggyőződésem, hogy ez is csak rövid távon kínál megoldást, és a legnagyobb gond: egyáltalán nem látom azt a tervezést, hogy fölkészüljünk arra, mi lesz, ha vége a taónak – folytatta a szakember.

Szabados Gábor úgy véli, nagyon kedvező, hogy azok a sportágak kerültek a látványsportágak közé, amelyek a sportlétesítmények adta lehetőségek alapján szinte lefedik valamennyi sportágat. Például a jégcsarnokok esetében a jégkorong mellett a műkorcsolya és a jégtánc vagy a gyorskorcsolya is szerepet kaphat. A gondok máshol kezdődnek. – A mostani sportfejlesztéseknek az a legnagyobb hibájuk, hogy a tervezéskor és a kivitelezéskor nem támogatják a jövőt, azaz a létesítmény normális szinten való fenntartását. Nem piaci szempontok alapján dőlnek el ezek a beruházások, és nem kellene minden sportlétesítményt multifunkcionális beruházásként megépíteni, ami az esetek többségében túl szép, és sokkal többet tud, mint amire egyébként szükség volna. Állítom, a jó értelemben vett fapados létesítmények, amelyek sokkal közelebb állnának az igényekhez, jobbak és fenntarthatóbbak lennének – közölte a sportközgazdász.