Kilencéves csúcsra emelkedett az Egyesült Államok kereskedelmi mérlegének hiánya tavaly, Donald Trump amerikai elnöknek a kereskedelmi kapcsolatok nagyobb kiegyensúlyozottságát célzó erőfeszítései ellenére is. A New York-i tőzsde irányadó indexei erős, 1 százalékot meghaladó csökkenéssel nyitottak kedden.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium közölte, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint tavaly 12,1 százalékkal 566 milliárd dollárra emelkedett a deficit, ami a 2008-ban mért 708,7 milliárd dolláros hiány óta a legmagasabb érték. Az import értéke 6,7 százalékkal 2,9 billió, az exporté pedig 5,5 százalékkal 2,3 billió dollárra nőtt. A rekordnagyságú import híven tükrözi Amerika gazdasági erősödését: a magabiztos fogyasztók több külföldi terméket vásároltak.
A politikailag is kényes kínai relációban rekordnagyságú, 375,2 milliárd dolláros hiány alakult ki, míg a Mexikóval folytatott kétoldalú kereskedelemben 71,1 milliárd dollárra kúszott fel tavaly a deficit.
Decemberben 53,1 milliárd dollárra nőtt az amerikai külkereskedelmi mérleg hiánya, ez 2008 októbere óta a legnagyobb havi érték. Elemzők 52 milliárd dolláros deficitre számítottak a novemberi 50,4 milliárdos hiány után. Az export értéke 3,5 milliárddal 203,4 milliárd dollárra, nőtt, míg az importé 6,2 milliárddal 256,5milliárdra ugrott az év utolsó hónapjában.
Kínai relációban decemberben 0,6 milliárddal 34,0 milliárd dollárra nőtt az amerikai hiány értéke, míg Mexikó 6,1 milliárd, az Európai Unió pedig 17,2milliárd dollárt nyert az Egyesült Államokkal folytatott külkereskedelemben.
Donald Trump elnököt dühíti a krónikus külkereskedelmi hiány, amelyet a gazdasági gyengeség jelének tekint, és amelyért szerinte a kereskedelmi partnerek tisztességtelen versenyelőnye a felelős. A legtöbb közgazdász viszont alapvetően nagyobb gazdasági erőkre vezeti vissza a hiányt: az amerikaiak többet költenek, mint amennyit megtermelnek, és a hiányt az importból fedezik.
A keddi tőzsdenyitáskor a 30 vezető iparvállalat DJIA-indexe 1,08 százalékos, az S&P 500-as mutató 1,93, a technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója pedig 1,87 százalékos mínuszban indította a kereskedést.
Az első öt perc után a Dow Jones vesztesége 0,55 százalékra, az S&P 500-as mutatóé 0,56, a Nasdaq Composite mutatójáé pedig 0,92százalékra mérséklődött.
A nagy nyugat-európai értéktőzsdék közül a londoni FTSE–100 index 2,15 százalékos, a frankfurti DAX–30 1,90, a párizsi CAC–40 pedig 1,84 százalékos mínuszban állt fél négykor.
Londoni elemzők egybehangzó keddi értékelései szerint valószínűtlen, hogy az utóbbi napok globális tőzsdei árfolyamzuhanásának komolyabb negatív reálgazdasági hatása lenne, és az is, hogy hosszú ideig tartó, jelentősebb piaci korrekció kezdődött volna.
Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági kutatóműhelye, az Oxford Economics makrogazdasági elemzői kedden ismertetett helyzetértékelésükben közölték: a ház számítási modellje arra vall, hogy ha a vezető tőzsdék részvényárfolyamai globális átlagban 10 százalékkal zuhannak, a hét legfejlettebb ipari gazdaság (G7) együttes hazai össztermékének (GDP) nominálértékét az is csak 0,3 százalékkal csökkentené kétévi távlatban.
Az Oxford Economics kimutatása szerint azonban a globális részvényárfolyam-átlag az év eleje óta mindössze egy százalékkal csökkent, ráadásul a globális vállalati szektor erőteljesen felfelé tartó nyereségességi ciklusa sem tipikus háttere egy esetleg hosszan elhúzódó, nagy piaci visszaesésnek.
Az amerikai vállalati szektor legutóbbi eredménybeszámolási szezonjában a részvényenkénti eredményráta (EPS) növekedése még gyorsult is, a széles merítésű S&P 500-as részvényindexet alkotó cégek közül 261 jelentett 15 százalék körüli eredményjavulást – hangsúlyozzák az Oxford Economics londoni elemzői.
Hozzáteszik: az amerikai kincstárjegypiacon sem látni „vérfürdőt”, a hozamok a 2017 végén mért 2,4 százalékról február 2-ig 2,84 százalékra – eddigi idei csúcsukra – emelkedtek ugyan, de azóta 2,7 százalékra süllyedtek vissza.
Az Oxford Economics keddi tanulmánya alapján mindemellett ha van is az amerikai gazdaságban inflációs kockázat, az inkább lefelé hat, ha pedig a tőzsdei árfolyamzuhanás mégis komolyabban veszélyeztetni kezdené az amerikai gazdaság növekedési lendületét, a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve azt is kezelni tudná a monetáris szigorítás ütemének lassításával.
Az Oxford Economics londoni elemzői szerint a hitelkockázatok megítélése arra vall, hogy az e kockázatok járványszerű terjedésével szembeni globális sebezhetőség súlyossága „a közelében sem jár” az előző évtized közepén mértnek.
Egy másik nagy londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics azt emeli ki keddi értékelésében, hogy a jelenlegi globális részvénypiaci visszaesés történelmi távlatú visszatekintésben meglehetősen csekély.
A ház elemzői hangsúlyozza: jóllehet az S&P 500-as index január 26-a óta hozzávetőleg 4 százalékot esett, de még mindig 3 százalékkal az idei év induló szintje felett jár, és csaknem 25 százalékkal haladja meg a múlt év elején mért értéket.
A Capital Economics szerint mindezek alapján a múlt héten végbemenő korrekció „aligha ad okot pánikra”.
Történelmi összehasonlításként – utalva arra, hogy épp most történt váltás a Federal Reserve élén – a ház kiemeli, hogy 1987 októberében az amerikai részvényindexek 35 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint 1987 augusztusában, amikor Alan Greenspant beiktatták a Fed elnöki tisztségébe.
A Capital Economics londoni elemzői hangsúlyozzák azt is, hogy az amerikai gazdaság csaknem teljes foglalkoztatottsággal működik, és ebben a környezetben a Fed számára nehéznek bizonyulna a további monetáris szigorítási ciklus leállításával támogatást nyújtani a részvénypiacok részére. Ha így tenne, azzal megkérdőjelezné elkötelezettségét az árstabilitás mellett, és potenciálisan még magasabbra hajtaná a kötvényhozamokat, aminek negatív reálgazdasági hatásai lehetnének – fejtegetik a londoni elemzőház szakértői.
Mindezt egybevetve a Capital Economics elemzői közölték: nincsenek meggyőződve arról, hogy a mostani tőzsdei visszaesés nagyobb mértékű korrekció kezdete lenne, mivel a reálgazdasági alapmutatók egészségesek, a „bear” piacok viszont tipikusan az amerikai gazdaság recessziói előtti időszakokban szoktak kialakulni.
A nemzetközileg elfogadott tőzsdei meghatározás szerint – amely a tartós felfutást a bikával (bull), a hosszas lejtmenetet a medvével (bear) jelképezi – a „bear market” állapot akkor áll be, ha a vizsgált részvényindexek a megelőző csúcspontról az időszaki kilengésektől függetlenül folyamatszerűen, hosszabb idő alatt legalább 20 százalékot esnek.
A három százalékot meghaladó veszteséges nyitás után a kereskedés végén is nagy mínuszban, de a kezdésnél kevésbé mélyen jártak a főbb európai tőzsdeindexek.
A kereskedés végén a páneurópai Stoxx 600 index 2,3 százalékos, az FTSE Eurofirst 300 index 2,4 százalékos, az euróövezeti EuroStoxx50 index 2,1 százalékos veszteséget mutatott.
A még nem hivatalos záróadatok alapján a londoni FTSE–100 index 2,6 százalékos eséssel fejezte be a keddi kereskedést, a frankfurti DAX index és a párizsi CAC–40 index pedig 2,4 százalékkal zuhant. Madrid 2,4, Milánó 2,0 százalékos veszteséggel zárt. A részvényeladások legnagyobb vesztesei kedden a pénzügyi és biztosítási cégek közül kerültek ki.
Szinte egyetlen üdítő színfoltnak az Austria Microsystems részvénye bizonyult a keddi kereskedésben. Az Apple egyik beszállítójaként ismert félvezető ipari vállalat megerősítette, hogy jelentkezett egy befektető az idei tervezett 600 millió dolláros fejlesztési beruházása negyedének a finanszírozására. A cég részvénye nyolc százalékkal erősödött.
Tőzsdei elemzők szerint az Amerikából múlt pénteken induló és a nemzetközi tőzsdéken végigsöprő eladási hullám a korábban rekordot rekordra halmozó jelentős árfolyamnyereségek lefölözését célzó technikai korrekciónak tulajdonítható, a gazdasági fundamentumok ugyanis nagy általánosságban mindenhol rendben vannak. Erre utal az is, hogy nem kezdődött felvásárlási hullám a bizonytalan időkben befektetési menedékként használt arany iránt.
Az arany ára hétfőn fél százalékkal emelkedett, amit kedden a dollár erősödését tükrözve le is adott: a határidős jegyzés legközelebbi teljesítésre 0,48 százalékkal unciánként 1330,10 dollárra csökkent.
Az eurót 0,17 százalékkal jegyezték gyengébben 1,2347 dolláron.
Az olajár kedden egymás után a harmadik kereskedési napon csökkent: az európai kereskedési idő végén a Brent 1,04 százalékkal állt alacsonyabban a globális kereskedésben hordónként 66,92 dolláron, a WTI 0,70 százalékkal alacsonyabban 63,70 dolláron. Az olajár a négy százalékot meghaladó háromnapos eséssel együtt is még egy százalékkal áll év eleji értéke felett.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 963,26 pontos, 2,42 százalékos csökkenéssel, 38 806,19 ponton zárt kedden.
