Köszönőviszonyban sincsenek a lakosság nyugdíjjal kapcsolatos elképzelései, várakozásai a tényleges megtakarításokkal – hangzott el a K&H Bank biztos jövő indexét ismertető mai sajtótájékoztatóján. A harminc év fölötti magyar lakosságot reprezentáló kutatás során arra is fény derült, hogy a 30–59 éves magyarok több mint fele úgy látja, még a 30. életév elérése előtt el kellene kezdeni a nyugdíjcélú takarékoskodást. És bár tisztában vannak a takarékoskodás fontosságával, a harmincas korosztálynak csaknem 60 százaléka még nem kezdett el félretenni nyugdíjas éveire.
A megkérdezettek véleményének átlaga szerint 151 ezer forint havi nyugdíjra volna szükség ahhoz, hogy gondtalanul meg tudjanak élni. Jelentős azonban az eltérés az ország nyugati és keleti fele között. Amíg a fővárosban és Pest megyében 161 ezer forintnyi ellátást tartanak megfelelőnek, addig a Dunától keletre már havi 142 ezer forintos nyugdíjat is elégnek tartanak az öregkorra készülők. Eltérést mutatnak az átlaghoz képest azok is, akiknek már van valamiféle nyugdíjcélú megtakarításuk. Ők havonta 163 ezer forintos jövedelmet tartanának megfelelőnek a békés öregkorhoz.
Általános vélemény, hogy szinte kortól függetlenül sötéten látják a jövőt a kutatásban résztvevők. A 30–59 éves korosztálynak mindössze 4 százaléka gondolja, hogy nyugdíjasként jobban fog élni, mint aktív dolgozóként. Megdöbbentően magas – 73 százalék – azok aránya, akik úgy vélik, rosszabbul vagy sokkal rosszabbul megy majd soruk, ha véget érnek a munkával töltött évek. Mindezek ismeretében nem lehet csodálkozni azon, hogy a megkérdezettek 54 százaléka úgy gondolja, már a harmincas éveikben el kell kezdeni a nyugdíjcélú megtakarításokat.
És bár az emberek döntő többsége tisztában van azzal, hogy időben el kellene kezdeni félretenni a forintokat, mégis olyan alacsony a megtakarítási képesség, hogy a válaszolók 85 százalékának legföljebb egy esztendőre elég megtakarítása van. Még elszomorítóbb, hogy 57 százalékuk még három hónapot sem tudna kihúzni a rendszeres havi fizetés nélkül. Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy nyugdíjcélú megtakarítása mindössze a megkérdezettek 24 százalékának van, és közülük minden harmadiknak kisebb összeg gyűlt össze a számláján, mint félmillió forint. Ez pedig édeskevés a boldog öregkorhoz. Kérdésre válaszolva a kutatást vezető Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítés csatornák divíziójának vezetője elmondta, ennek magyarázatát nem a felelőtlenségben kell keresni, hanem a lehetőségek hiányában, vagyis az alacsony bérekben.
Ugyanakkor a számok jól mutatják, hogy a kor előrehaladtával a lehetőségek és a megtakarítási hajlandóság is erősödik. A harmincas éveikben járóknak 58 százaléka még egyetlen fillért sem rakott félre idős korára, a negyvenesek esetében ugyanez a szám 42 százalék, végül az ötvenes éveikben járók 38 százaléka nyilatkozott arról, hogy már van valamiféle nyugdíjcélú megtakarítása.
Kuruc Péter arról is beszélt, hogy a kutatás szerint a megfelelő szintű nyugdíj eléréséhez 23 ezer forintot kellene havonta félretenni a megkérdezettek szerint. Ekkora összegből nyugdíjbiztosítást kötve 25 év alatt 12 millió forintot lehet megtakarítani.
