Jó hír az online vásárlóknak: 2018 végéig eltörli az EU a területi alapú korlátozást, a geoblokkolást, így könnyebb lesz beszerezni valamit egy másik országban lévő cégtől az interneten – így harangozta be az Európai Parlament (EP) közleménye azt a döntést, ami hamarosan mindenkit érinthet, aki vásárolt már vagy vásárolna valamit a világhálón.
Az internetes vásárlások aránya évek óta folyamatosan emelkedik, olyannyira, hogy a GKI Digital számításai szerint Magyarországon
2017 végére az online boltokból vásárlók száma elérhette a 3 milliót, ami a teljes lakosság 30 százalékának felel meg.
Ugyanez a kutatás azt is megállapította, hogy a férfiak és nők fele-fele arányban vásárolnak az interneten, a rendelések 41 százalékát pedig a budapestiek adják. Az uniós átlag még ennél is magasabb: 2017-ben az európaiak 57 százaléka vásárolt valamit az interneten, sőt, egyharmaduk egy másik országban működő kereskedőtől szerezte be a kiválasztott termékeket.
Ők azonban még mindig számos akadályba ütközhetnek, ami miatt meghiúsulhat a tranzakció. Az évek során ugyanis kialakult az a gyakorlat, hogy
a cégek földrajzi helyhez kötötték termékeik online megvásárlását – ez a geoblokkolás.
Ennek egyik formája, ha külföldi IP-címre, irányítószámra vagy a bankkártyát kibocsátó országra alapozva elérhetetlenné tesznek bizonyos termékeket és szolgáltatásokat. De az is bevett gyakorlattá vált, hogy a cégek indoklás nélkül meggátolták az árucikkek interneten keresztüli vásárlását egy másik országból érkező igény esetén, és visszairányították a felhasználót egy helyi áruházhoz, ahol azonban más áron kaphatók a termékek.
A fogyasztók érdekeit csorbító magatartásra az Európai Bizottság is felfigyelt, s miután több ezer weboldalt megvizsgált, megállapította, hogy
az unióban csupán az esetek 37 százalékában tudtak a külföldről vásárlók valóban megvenni egy terméket.
A kedden megszavazott szabályok értelmében a kereskedőknek a más uniós országból származó vevőket az árak és vásárlási feltételek kapcsán a következő esetekben kell pontosan ugyanúgy kezelni, mint a belföldi vásárlókat:
Mit jelent ez majd a hazai gyakorlatban? Erről kérdeztük Baranovszky Györgyöt, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) elnökét, aki jelezte, hogy bizonyos termékek nettó ára az általános forgalmi adóval is alacsonyabb, mint hazánkban, így ezeket olcsóbban rendelhetjük meg.
A Numbeo.com összesítése szerint ugyan Magyarország a negyedik legolcsóbb ország az Európai Unióban – nálunk csak Lengyelországban, Bulgáriában és Romániában alacsonyabbak az árak –, egyes termékek miatt innentől kifejezetten érdemes lesz böngésznünk a külföldi oldalakat.
Lengyelországban például az élelmiszerek árát terhelő nyolcszázalékos forgalmi adót alkalmazzák a kutya-, macska-, hal- és madáreledelekre is, így azok bruttó ára jóval alacsonyabb, mint idehaza,
hiszen itt ezekre a termékekre is 27 százalékos az áfa. De a szlovák és a cseh árukereső honlapokon is érdemes lesz böngésznünk műszaki cikkeket: az előbbi országban 20, az utóbbiban csak 21 százalékos az áfa – szemben a magyarországi 27 százalékos forgalmi adóval.
Baranovszky György ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jövőben egyre fontosabb lesz a megbízhatóság kérdése. A szakértő így abban bízik, hogy a magyar vásárlók a jövőben nemcsak azt nézik majd, mennyire olcsó az adott termék, hanem utánanéznek a webáruháznak, a szállítási határidőknek és mindazon információknak, amelyek a vásárláskor fontosak. – A minőség és a megbízhatóság rendkívül fontos, így mindenkinek érdeke, hogy ne az ár legyen a legfőbb kérdés – tette hozzá a szakember.
