Megszerezte az Európai Bizottságtól a magyarországi tao-sporttámogatási rendszer jóváhagyásának teljes dokumentációját Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője. A papírokba a Népszava is betekinthetett: az erről szóló cikkükből az derül ki, hogy a kormány szisztematikusan megszegi az adóátirányítási lehetőség fejében vállalt kötelezettségeket, Brüsszel pedig szó nélkül tűri a szabálykerülést.
A lap szerint az iratokból a következő megállapítások olvashatók ki:
A tao közpénz. Bár a program indulásakor a kormány megpróbált azzal érvelni Brüsszelben, hogy az átirányított adó nem állami támogatás, a papírokból kiderül, hogy ezt ők se gondolták igazán komolyan. Az egész EU-s engedélyeztetésre azért van szükség, mert az uniós versenypiaci szabályokba ütközik, ha egy tagállam közpénzt irányít egy piaci szektorba. Az engedélyező tárgyalások dokumentumai szerint a bizottság versenypiaci főigazgatósága azonnal kimondta, az Orbán-kormány pedig vita nélkül elfogadta, és a Brüsszellel kötött megállapodásban írásban rögzítette, hogy a sportkluboknak adott tao állami támogatás.
Szabályellenes a stadionprogram. A taobevételek legnagyobb hányadát a klubok – a kormánnyal együttműködve, központilag kiválasztott, NER-barát beruházók közreműködésével – létesítményfejlesztésre, leginkább új stadionok és csarnokok építésére költötték. Ez annak ellenére történt így, hogy a bizottságnak az ellenkezőjét ígérték: „Magyarország kifejtette, hogy az intézkedést főként a meglévő létesítmények korszerűsítésére használják majd, és az nagy valószínűséggel kevés új létesítményt fog eredményezni a piacon.” A bizottság a kormány számára már 2011-ben előírta: „A sportkluboknak be kell mutatniuk a részletes infrastruktúra-fejlesztési programjukat, bizonyítva, hogy a fejlesztések nem hoznak létre túlzott (felesleges), illetve duplikált kapacitásokat.”
Az iratokban az is szerepel, hogy Magyarország kötelezettséget vállalt arra: a hivatásos sportszervezetek által fizetett bérleti díj soha nem lesz alacsonyabb a bérelt létesítmény tényleges értékcsökkenési és működési költségei összegének 50 százalékánál.
Átláthatóságot is ígértek. A taorendszerről a bizottsággal kötött megállapodásban az szerepel, hogy tíz éven át elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára a támogatás haszonélvezőinek kilétét, illetve a támogatási megállapodások szövegét – utóbbiból értelemszerűen annak is ki kellene derülnie, hogy melyik vállalat az adományozó. Ezt Magyarország nemcsak 2011-ben, hanem 2017-ben is vállalta. A kormány azonban körömszakadtáig védi a program átláthatatlanságát, a közelmúltban két tárca is megtagadta a taoadatok kiadását.
Jelentéktelen a magyar foci. A taoátirányítási program elfogadtatásához az Orbán-kormánynak arról kellett meggyőznie a bizottságot, hogy a profi sportba áramló közpénz nem fogja jelentősen torzítani az európai sportpiacot. A kormány már 2011-ben is azzal az érvrendszerrel dolgozott (és 2017-ben is azzal védte a taorendszert), hogy a magyar sport európai viszonylatban jelentéktelen: sem a csapataink nincsenek kint az európai tornákon, sem játékosexportőrként nem rúgunk labdába. A magyar fél jellemzően a legtöbb taotámogatást fölszívó labdarúgással érvelt, a klubszinten kifejezetten erős magyar kézilabdával viszont sosem – ebből az következik, hogy a taoprogram addig folytatódhat a jelenlegi mederben, amíg a csapataink – mindenekelőtt a fociban – továbbra is eredménytelenek, és a magyar nevelésű játékosok sem jutnak ki az európai piacra.
A lakosság haszna. A taotámogatásból kiépülő sportinfrastruktúrának jelentős részben a lakosságot kellene szolgálnia. A kedvezményezetteknek azt is vállalniuk kell, hogy az érintett sportlétesítményt legalább annak üzembe helyezését követő 15 évig a napi működés legalább 20 százalékában, valamint ezenkívül évente legalább 10 teljes napon át elérhetővé teszik iskolai és diáksport, szabadidős sport vagy egyéb közösségi programok számára. Annak sehol sincs nyoma, hogy az említettek betartását valaha ellenőrizték volna, és a bizottság sem kérte számon a 2017-es meghosszabbításkor.
Jávor Benedek még tavaly ősszel tett panaszt az Európai Bizottságnál az adófelhasználással kapcsolatos átláthatósági szabályok megsértése miatt. Úgy véli, talán semmi nem mutatja annyira a NER erkölcstelenségét, mint a taoprogram részletei: az Orbán-kormány százmilliárdos nagyságrendű közpénzt irányít az egészségügy vagy az oktatás helyett a sportba a miniszterelnök kedvéért, de a kontroll nélkül elkölthető közpénzszázmilliárdok Orbánnak láthatóan a focinál is sokkal fontosabbak.
Jávor a Népszavának azt mondta: ismételten panaszt tesz a bizottságnál, mivel a korrupció és a pénzmosás gyanúját is fölvető program meghosszabbításakor figyelmen kívül hagyták, hogy az uniós előírások legfontosabb, az átláthatóságra, a fölösleges kapacitások kiépítésének elkerülésére és a támogatott sportinfrastruktúra fenntartható, közösségi használatára vonatkozó előírások nem teljesültek, illetve azok teljesítését nem is ellenőrizték.
