Pánikszerű korrekció a világ tőzsdéin

A következő hetekben nagy lesz az idegesség, de a szakértők nem tartanak az összeomlástól.

Bodacz Péter
2018. 02. 06. 19:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tengerentúli börzék hétfői zuhanórepülését követően végigsöpört a világ tőzsdéin a pánikhangulat: a hét első kereskedési napján az Egyesült Államok harminc legfontosabb vállalatának tőzsdei mutatószáma, a Dow Jones indexe 1600 ponttal zuhant, százalékos viszonylatban (4,6 százalékos eséssel) pedig 2011 augusztusa óta nem látott értékben veszített értékéből. Bár a tengerentúli index helyi idő szerint dél körül a megnyugvás jeleit mutatta (a nyitás közeli 24 322 pont körüli szinten tartotta magát), a keddi napot addigra már a hátuk mögött tudó ázsiai börzék esetében 3–7 százalékos esésekre is volt példa. A fontosabb európai tőzsdeindexek – a frankfurti DAX, a párizsi CAC és a londoni FTSE – 1,8 százalékos esést könyvelhettek el, igaz, a reggeli órákban még három százalék körüli mínuszokra is volt példa. A nemzetközi trendet természetszerűleg követték a régiós börzék, így a Budapesti Értéktőzsde is, amely szintén jelentős eséssel zárta a tegnapi napot. 

– Erőteljes korrekciót, kijózanodást láthattunk a világ tőzsdéin, a gazdaságot megrengető összeomlástól azonban nem kell tartani. A világgazdaság fundamentumai jól állnak, ami azt jelenti, hogy a befektetők pánikja a börzék falain túl nem vet hullámokat – fejtette ki Zsiday Viktor befektetési szakértő. Mint mondta, az előző években az alacsony, nulla közeli jegybanki kamatok miatt nem lehetett számolni érdemi hozammal sem a banki befektetések terén, sem az állampapírok piacán. Így a tőkének egyenes útja vezetett az ingatlanpiac mellett a tőzsdékre, ami felhajtotta a részvények árát. A befektetőket emellett az is vonzotta a vállalati értékpapírokhoz, hogy az utóbbi években csak mérsékelt kilengéseket lehetett tapasztalni a tőzsdéken.

– Sok befektető ráadásul fáziskéséssel reagál a trendekre. Ennek jele, hogy még a múlt  évben is húsz százalékkal nőttek az amerikai piacok, holott már akkor is látni lehetett, hogy a nemzeti bankok kamatpolitikájában a kedvező gazdasági környezetben változás fog beállni – mondta Zsiday Viktor, aki a tőzsdék és a reálgazdaság viszonyát egy, a kutyáját sétáltató gazdához hasonlította. – Az eb messzire szaladt a gazdájától, a pórázt pedig megrántották, ennyi történt – tette hozzá. A szakértő arra számít, hogy a következő hetekben nagy lesz az idegesség a tőzsdéken, komoly kilengéseknek lehetünk majd szemtanúi pozitív és negatív irányban egyaránt. Ugyanakkor a részvények jelentősebb, 15-20 százalékos értékvesztése sem jelentene tragédiát, hiszen a legtöbb papír még egy ilyen szintű korrekció után is inkább drágának számítana. Várakozásai szerint a Budapesti Értéktőzsde is követni fogja a globális trendet: nagyobb izgalmakra a kisebb papírok terén érdemes számítani, spekulatív céllal ugyanis ezek piacán tömegesen jelentek meg a befektetők, amelyek jelentősen felhúzták a papírok árfolyamát. A nagyobb részvények árfolyamát inkább az adott szektort érintő nemzetközi folyamatok befolyásolhatják. 

Nem tartanak érdemi reálgazdasági hatásoktól a távirati iroda által idézett londoni elemzők sem. Az Oxford Economics elemzése szerint ha a vezető tőzsdék részvényárfolyamai globális átlagban tíz százalékkal zuhannak, az a hét vezető ipari hatalom (G7) együttes hazai össztermékének (GDP) nominálértékét csak 0,3 százalékkal csökkentené kétévi távlatban. Mint közölték, a globális részvényárfolyam-átlag az év eleje óta mindössze egyetlen százalékkal csökkent, ráadásul a globális vállalati szektor erőteljesen felfelé tartó nyereségességi ciklusa sem tipikus háttere egy esetleg hosszan elhúzódó, nagy piaci visszaesésnek. A Capital Economics azt emelte ki értékelésében, hogy a jelenlegi globális részvénypiaci visszaesés mértéke történelmi távlatú visszatekintésben meglehetősen csekély. – 1987 októberében az amerikai részvényindexek 35 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint 1987 augusztusában, amikor Alan Greenspant beiktatták az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöki tisztségébe – emlékeztetett az elemzőház, hangsúlyozva: az amerikai gazdaság csaknem teljes foglalkoztatottsággal működik, és ebben a környezetben a Fed számára nehéznek bizonyulna a további monetáris szigorítási ciklus leállításával támogatást nyújtani a részvénypiacok részére.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.