A paksi atomerőmű bővítését célzó beruházásról szóló megállapodások nagy részének már feloldották az államtitok-minősítését. Kivételt jelent az a fejezet, amely arról szól: kell-e, és ha igen, mennyit kell fizetnünk az oroszoknak, ha felbontjuk a szerződést – írja az Átlátszó.
A portál felidézi, hogy a bővítéséről kötött megvalósítási megállapodásának egyes elemeit, például a fővállalkozói szerződést gyakorlatilag az aláírás pillanatában titkosnak nyilvánították. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos tavaly arra jutott, hogy nem indokolt az általános titkosítás, a NAIH vezetője emiatt egyeztetést kezdeményezett a kormánnyal, ami után közölte: a szerződések egy jelentős részének minősítését már feloldották.
Az Átlátszó most azt írja, a hozzájuk eljutott hivatalos dokumentumból kiderül: a szerződések legtöbb részéről tavaly valóban feloldották a titkosítást, öt fejezet azonban még mindig „korlátozott terjesztésűnek” minősül, ami azt jelenti, hogy csak olyasvalaki férhet hozzá, aki erre külön engedélyt kapott a tárca nélküli minisztertől, azaz Süli Jánostól.
A legérdekesebb ezek közül a Termination rész titkosítása, ebből ugyanis kiderülne, mi történik akkor, ha megszűnik a szerződés, tehát, ha például egy új kormány úgy dönt, hogy mégsem szeretne Pakson atomerőművet építeni. Tehát – mivel ezt a részt is „korlátozott terjesztésűnek” minősítették – nem lehet tudni, hogy a szerződés megszűnése esetén fizetni kell-e az oroszoknak, és ha igen, pontosan mennyit.
Információik szerint egyébként a tárca nélküli miniszter egyelőre a szerződés nem titkos részeit sem adta ki arra hivatkozva, hogy azok sérthetik a Roszatom leányvállalatának üzleti titkait.
