Biztosan lesz áremelés, de hogy kinél mikor, s mekkora, azt nem tudni – válaszolta lapunknak a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára. Pótsa Zsófiát azért kerestük meg, mert a hírek szerint a malmok a lisztárak emelésére készülnek. – A tavalyi aratást követő 15 százalékos lisztáremelés után a következő egy-két hónapban az átadási ár további mintegy 10 százalékos növekedésével lehet számolni – jelentette ki a szakember, hozzátéve: némelyik vállalkozás már túl is van ezen a lépésen. A drágulás oka a gabona áremelkedésén túl szerinte az, hogy januártól a minimálbér és a garantált bérminimum átlagosan 10 százalékkal nőtt, és 30 százalékkal drágult az áram a versenypiacon. Így a tavaly januári 43 ezer forint helyett ebben az évben már minimum 48 ezer forint a búza tonnánkénti ára. De van olyan termelő, aki 52 ezer forintot is elkér a legfontosabb kenyérgabona tonnájáért.
Felvetésünkre, hogy nálunk miért drágulásról kell beszélnünk, amikor a világpiacon csökkennek a gabonaárak, Pótsa Zsófia azt válaszolta, hogy a kinti olcsóbb árut még mindig drágább lenne hazahozni, mint a megemelt árú hazai búzát megvenni. – Persze kérdés, hogy az exporttal mi lesz, mert így a magyar termelők nem tudnak versenyezni külföldön az olcsó román vagy ukrán gabonával. Viszont be kell látni, hogy a megnövekedett költségek miatt áremelés nélkül veszteséget szenvednének el a gazdák. – Persze nem mindenki egyből 10 százalékot tesz rá az árra, lesznek, vannak olyanok, akik az első 4-5 százalékos emelést február elején, a következő hasonlót március környékén érvényesítik. Ennek következtében a malmok is kénytelenek lesznek többet kérni a lisztért. A malomipar nem tartozik a legjövedelmezőbb ágazatok közé, nagyjából kétszázalékos a nyeresége – jelentette ki.
Nagy kérdés, hogy a drágább gabona és a drágább liszt milyen arányban jelenik meg a késztermékek árában. Pótsa Zsófia szerint a pékipar nem emel majd jelentősebb mértékben. – Ha 10 százalékot emelkedik a liszt ára, az nagyjából 10 forinttal dobja meg a kenyér kilónkénti árát. Ma az egy főre jutó éves fogyasztás 70 kiló, ebből kiszámítható, hogy ez 700 forint pluszt jelent egy embernek, ami két budapesti buszjegy ára, tehát nem jelentős. A szervezet azonban tovább lobbizik az áfacsökkentésért is, mint az az utóbbi évek történt egyes alapvető élelmiszerekkel – közölte.
Próbáltuk megszólaltatni a Magyar Pékszövetséget is az ügyben, ám azt közölték lapunkkal, hogy amíg nem tudnak konkrétumokat, nem bocsátkoznának találgatásokba.
