Nem múltak el nyomtalanul az előző heti fagyok a magyarországi gyümölcsösökben, s a szakemberek szerint a kajszi- és az őszibarack esetében már kijelenthető, a gazdáknak termésveszteséggel kell kalkulálniuk. Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gyümölcsfőbizottságának elnöke úgy véli, a két gyümölcsfajtát tekintve akár több tízezer tonnával kevesebb termés is lehet. – Az eddigi adatok alapján sajnos kijelenthető, hogy országos szinten a közepesnél jobb termésre nem számíthatunk a kajszi- és az őszibarack esetében. Ha nem érik további fagykárok a gyümölcsösöket, úgy kajszibarackból negyvenezer helyett maximum huszonöt-, míg őszibarackból hatvanezer helyett maximum negyvenötezer tonnányi termésre számíthatunk – jelentette ki az elnök, aki hozzátette, az adatok még változhatnak, amennyiben a következő másfél hónapban visszatérnek a fagyok.
A néhol –20 Celsius-foknál is hidegebb hajnali időjárás után a múlt héten – elsősorban március 21-én és 22-én hajnalban – az ország északkeleti részén, Szabolcsban és Borsodban süllyedt –10 Celsius-fok alá a hőmérő higanyszála, míg máshol szerencsére nem mértek a gyümölcsösökre veszélyes hideget. – Ahol az éjszakai hőmérsékletek nem zuhantak –10 fok alá, ott egyetlen gyümölcsfaj sem szenvedett virágrügy-károsodást. Ugyanakkor az is tény, hogy ilyen hőmérsékleten a cseresznye, a meggy és a szilva korai fajtáiban kialakultak mérhető, de egyelőre nem döntő jelentőségű rügykárok, míg az alma és a körte érdemben nem károsodott – állította Apáti Ferenc.
Elméletileg egyébiránt komoly rügykárosodás esetén sem zárható ki a teljes termés más gyümölcsök esetében, ehhez azonban kíméletes időjárásra lenne szükség. Más kérdés, hogy az elfagyott rügyek miatt a szüretig megmarad a nem várt, jelentős mértékű gyümölcshullás kockázata. – Fontos kiemelni, hogy május közepéig akármikor kaphatunk újabb tavaszi fagyokat, így bármilyen termésbecslésnek csak a virágzás befejeződése, azaz fajtól függően április eleje és május eleje, még inkább a május közepéig tartó fagyveszélyes időszak elvonulása után van értelme – közölte Apáti Ferenc.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) korábbi állásfoglalása szerint egyelőre országos problémáról nem beszélhetünk, ugyanakkor a nyugat-dunántúli kajszibarack-ültetvényekben és kisebb mértékben a dél-alföldi őszibarackosokban már előrehaladottabb volt a vegetáció. – Arrafelé számolni kell a fagy káros hatásaival, ahogy egyes északkeleti körzetekben az almásokban – olvasható a lapunknak eljuttatott levélben. A NAK ugyanakkor úgy véli, a hideg idő növényvédelmi szempontból akár hasznosnak is ítélhető, ugyanis az enyhe tél miatt áttelelő kártevők és kórokozók számát a fagyos időjárás jelentősen csökkenthette. A szervezet mindenesetre a vegetációs időszak elején – március végén, április elején – gyors állapotfelmérést készít a fagy hatásairól, így közelebb kerülünk ahhoz, hogy kiderüljön, az idén mekkora termésveszteséget kell elszenvedniük a gazdáknak.
