Volt idő, amikor a magyar kosárlabdázás Európa közvetlen élmezőnyébe tartozott, míg az iskolákban a testnevelés egyik alappillére volt a sportág. Így amikor 2011-ben az Orbán-kormány létrehozta a társaságiadó-kedvezmény (tao) és a látványsportágak rendszerét, logikus lépés volt a kosárlabda beválasztása az akkor még öt sportág közé. Ráadásul a jégkorong mellett talán ez a labdasport az, amelynél abszolút jótékony hatással voltak mind az utánpótlásra, mind pedig az eredményességre a közpénzmilliárdok. Sőt, a fejlődés már a felnőtt-, profiszinten is kézzelfoghatóvá vált, hiszen 2017-ben a férfi- és női felnőttválogatottunk is kijutott az Európa-bajnokságra, ahol a nyolcaddöntőig meneteltek, míg a felnőtt női, egy palánkra játszó, 3×3-válogattunk tavaly világbajnoki második, 2016-ban Európa-bajnok lett. Sorozatunk negyedik részében a kosárlabda kerül górcső alá.
A tao rendszerének megléte óta 1437 pályázat kapott zöld utat a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségtől (MKOSZ), és ezekre a tenderekre 85,3 milliárd forint tao-, míg 14,5 milliárd forint szövetségi támogatást, összesen csaknem 99,9 milliárd forintot hagytak jóvá. Ebből eddig 63,5 milliárd forint tao-, illetve 12,6 milliárd szövetségi támogatást fel is használtak 2011-től egészen 2017. december 31-ig. A rendszer története során 1,3 milliárd forintnyi támogatással a győri Széchenyi Kosárlabda-akadémia áll az első helyen.
A 2011 után következő években folyamatosan nőtt az igazolt játékosok száma, hiszen ettől kezdve napjainkig megduplázódott a hivatalos versenyengedéllyel kosarazók száma, ráadásul megfigyelhető, hogy évről évre szinte majdnem megegyező arányban: 2018. február 21-i adatok alapján összesen 66 256 igazolt játékosa van hazánknak. Természetesen ahhoz, hogy a mennyiségi növekedés minőségi is legyen, nélkülözhetetlen volt a sportághoz kapcsolódó létesítmények építése, fejlesztése. A vizsgált időszakban összesen 46 új sportcsarnok vagy tornaterem építése lett tervbe véve, amiből mára 12 el is készült, míg a maradék 34 folyamatban van. A kültéri pályák esetén ezek a számok jobb arányt mutatnak, hiszen 18 már elkészült, míg 20 kivitelezése jelenleg is zajlik. A felújítások terén érte el a sportág a legjobb eredményt, hiszen 168 sportcsarnokot és tornatermet renováltak, 65-nek pedig még tart a felújítása.
Nem véletlen, hogy az utánpótlás szintjén az eredmények is jönnek, igaz, ehhez nagyon kellett a kosárlabda egyik új ágának, a 3×3-nak az előretörése. Ebben csapatonként egyszerre 3 játékos van a pályán, és egy kosárra játszanak. A támadási idő mindössze 10 másodperc, a megszerzett labdát ki kell vinni vagy passzolni a hárompontos vonal mögé, és akkor indulhat az új támadás. Ez az ágazat annyira népszerű, hogy a 2020-as tokiói olimpián már be is mutatkozik, és felnőtt női válogatottunk – persze kiegészülve néhány ifjú tehetséggel – bizony éremeséllyel szállhat majd harcba, hiszen mind felnőtt-, mind utánpótlásszinten Európa-bajnokok a magyarok az U18-as korosztályban. De természetesen a hagyományos kosárlabdában sem kell a különböző korosztályos válogatottjainknak szégyenkezniük: elsősorban a hölgyek eredményesek – álltak már Eb-dobogón (2013: U16-bronzérem, 2017: U16-ezüstérem), világbajnoki harmadikok voltak (2014: U17), illetve a 2015-ös EYOF-on bronzérmet szereztek, míg az U20-as férfiválogatott a B divízióban lett harmadik (2015), hogy csak a legjobb eredményeket említsük.
Ugyanakkor azt is látni, hogy a sportágban szisztematikusan próbálják felépíteni az utánpótlásbázist. Az előző tanévtől például tantervi keretben elindult a Kosárpalánta program, amely az 5–10 éveseknek nyújt mozgásminta-fejlesztést. Ugyanakkor a 6–9 éves korosztály számára indított Dobd a kosárba! programban évente 220 iskola vesz részt – körülbelül nyolcezer gyermek –, és ennek sikere érdekében 440 palánkot, illetve 4400 kosárlabdát juttattak el a tanintézményekhez. Az MKOSZ által szervezett 3×3-as diákolimpiákon évente mintegy 220 iskola 700 csapata vesz részt, ahol az adatok szerint 2800 játékos lép pályára. Ám ez a bázis csak akkor válik igazán eredményessé, ha az utánpótlással foglalkozó edzők képzésére is elég pénzt tudnak fordítani. Nos, szakemberképzésre a taorendszer létezése óta nem kevesebb mint 72,98 millió forintot fordítottak, amiből 32,09 millió volt a támogatások összege, míg az fennmaradó 40,88 millió forint volt az önrész.
Az MKOSZ által 2016–17-ig jóváhagyott 1285 sportfejlesztési programból eddig 144 esetben (körülbelül 390 millió forint összegben) állapítottak meg olyan tételeket, amelyek elszámolására nem volt lehetőség, így visszafizetési kötelezettséget alapoztak meg. Előfordult néhány olyan eset is, hogy az ellenőrzés során a támogatások nem rendeltetésszerű felhasználását állapította meg a szövetség, ezért hatósági vizsgálat indult.
