Csaknem százmilliárd jut kosárlabdára

A taorendszer kezdete óta jelentősen javult a sportág helyzete, megduplázódott az igazolt játékosok száma.

Nem véletlen, hogy az utánpótlás szintjén az eredmények is jönnek, igaz, ehhez nagyon kellett a kosárlabda egyik új ágának, a 3×3-nak az előretörése. Ebben csapatonként egyszerre 3 játékos van a pályán, és egy kosárra játszanak. A támadási idő mindössze 10 másodperc, a megszerzett labdát ki kell vinni vagy passzolni a hárompontos vonal mögé, és akkor indulhat az új támadás. Ez az ágazat annyira népszerű, hogy a 2020-as tokiói olimpián már be is mutatkozik, és felnőtt női válogatottunk – persze kiegészülve néhány ifjú tehetséggel – bizony éremeséllyel szállhat majd harcba, hiszen mind felnőtt-, mind utánpótlásszinten Európa-bajnokok a magyarok az U18-as korosztályban. De természetesen a hagyományos kosárlabdában sem kell a különböző korosztályos válogatottjainknak szégyenkezniük: elsősorban a hölgyek eredményesek – álltak már Eb-dobogón (2013: U16-bronzérem, 2017: U16-ezüstérem), világbajnoki harmadikok voltak (2014: U17), illetve a 2015-ös EYOF-on bronzérmet szereztek, míg az U20-as férfiválogatott a B divízióban lett harmadik (2015), hogy csak a legjobb eredményeket említsük.

Ugyanakkor azt is látni, hogy a sportágban szisztematikusan próbálják felépíteni az utánpótlásbázist. Az előző tanévtől például tantervi keretben elindult a Kosárpalánta program, amely az 5–10 éveseknek nyújt mozgásminta-fejlesztést. Ugyanakkor a 6–9 éves korosztály számára indított Dobd a kosárba! programban évente 220 iskola vesz részt – körülbelül nyolcezer gyermek –, és ennek sikere érdekében 440 palánkot, illetve 4400 kosárlabdát juttattak el a tanintézményekhez. Az MKOSZ által szervezett 3×3-as diákolimpiákon évente mintegy 220 iskola 700 csapata vesz részt, ahol az adatok szerint 2800 játékos lép pályára. Ám ez a bázis csak akkor válik igazán eredményessé, ha az utánpótlással foglalkozó edzők képzésére is elég pénzt tudnak fordítani. Nos, szakemberképzésre a taorendszer létezése óta nem kevesebb mint 72,98 millió forintot fordítottak, amiből 32,09 millió volt a támogatások összege, míg az fennmaradó 40,88 millió forint volt az önrész.

Az MKOSZ által 2016–17-ig jóváhagyott 1285 sportfejlesztési programból eddig 144 esetben (körülbelül 390 millió forint összegben) állapítottak meg olyan tételeket, amelyek elszámolására nem volt lehetőség, így visszafizetési kötelezettséget alapoztak meg. Előfordult néhány olyan eset is, hogy az ellenőrzés során a támogatások nem rendeltetésszerű felhasználását állapította meg a szövetség, ezért hatósági vizsgálat indult.