Egyre könnyebben szállítható a kontinensek között is a gáz, így a lokális gázexportőrök monopolpozíciója meggyengülőben van. Ennek következtében olcsóbb lesz a légnemű energiahordozó, a gázpiaci pozícióért folyó játszmák tétje azonban nem csökken – állapította meg elemzésében a Regionális Energiakutató Központ gázpiaci kutatója. Takácsné Tóth Borbála a Hétfa Kutatóintézet legutóbbi műhelyelőadásán elmondta, hogy a most zajló globális piaci átalakulás egyik legfőbb oka az amerikai palagáz-forradalom. A technikai fejlődés ugyanis a korábban már ismert, de nehezen és nagyon drágán elérhető földgázmezők kitermelését is lehetővé tette. Így 2010 körül hirtelen az Amerikai Egyesült Államok lett a világ egyik legnagyobb gázkitermelője és a cseppfolyósított földgáz (lng) exportőre. Így mostanra az amerikai lng is eljuthat Európába.
A szakértő szerint jelenleg az amerikai lng és a hagyományos – elsősorban orosz – csővezetékes szállítás versenye zajlik, s ebben a helyzetben az Európai Unió mint vevő felértékelődik. Európa hagyományosan az orosz gáz piaca. Szibériából nem hajón, hanem csővezetéken szállítják a gázt – ezek a termelőhelyek a szó szoros értelmében hozzá vannak kötve az európai vevőkhöz. – Megkezdődött a helyezkedés, az áralkalmazkodás, amiből Európa jól jön ki – jegyezte meg szakember. Úgy véli: a gázfogyasztókért nem csak a piacon folyik a verseny. Az amerikai kongresszus ugyanis 2017-ben elfogadta az úgynevezett szankciós törvényt. Eszerint az orosz gázkitermelési beruházásokat „blokád” alá vonja, köztük az újabb csővezetékek építését is. Egyetlen gázprojektet nevesít is a törvény, az Északi Áramlat II. vezetéket. A cső a tervek szerint Németországot kötné össze Oroszországgal – a már meglévő, a Balti-tenger mélyén húzódó Északi Áramlat I. vezeték kibővítésével. Majd a németeken keresztül fordulna vissza a gáz a kisebb közép-európai országok felé. A terv amellett, hogy kiiktatná a földgázszállításból Ukrajnát, egyetlen útvonalra terelné az Európába jutó orosz gáz nagy részét. – A beruházás megvalósulásával azokon a vezetékeken szállítanák Észak-Németország felől az orosz gázt szerte a kontinensen, amelyeket az orosz gáztól való függőség enyhítése érdekében építettek – jegyezte meg az elemző. Hozzátette: érthető, hogy a projekt nagyon megosztja Európát. Az Északi Áramlat II. megépítését a balti országok és a visegrádi négyek is kifogásolják, miután nagyban gyengülne az Oroszországgal szembeni alkupozíciójuk.