Egyre könnyebben szállítható a kontinensek között is a gáz, így a lokális gázexportőrök monopolpozíciója meggyengülőben van. Ennek következtében olcsóbb lesz a légnemű energiahordozó, a gázpiaci pozícióért folyó játszmák tétje azonban nem csökken – állapította meg elemzésében a Regionális Energiakutató Központ gázpiaci kutatója. Takácsné Tóth Borbála a Hétfa Kutatóintézet legutóbbi műhelyelőadásán elmondta, hogy a most zajló globális piaci átalakulás egyik legfőbb oka az amerikai palagáz-forradalom. A technikai fejlődés ugyanis a korábban már ismert, de nehezen és nagyon drágán elérhető földgázmezők kitermelését is lehetővé tette. Így 2010 körül hirtelen az Amerikai Egyesült Államok lett a világ egyik legnagyobb gázkitermelője és a cseppfolyósított földgáz (lng) exportőre. Így mostanra az amerikai lng is eljuthat Európába.
A szakértő szerint jelenleg az amerikai lng és a hagyományos – elsősorban orosz – csővezetékes szállítás versenye zajlik, s ebben a helyzetben az Európai Unió mint vevő felértékelődik. Európa hagyományosan az orosz gáz piaca. Szibériából nem hajón, hanem csővezetéken szállítják a gázt – ezek a termelőhelyek a szó szoros értelmében hozzá vannak kötve az európai vevőkhöz. – Megkezdődött a helyezkedés, az áralkalmazkodás, amiből Európa jól jön ki – jegyezte meg szakember. Úgy véli: a gázfogyasztókért nem csak a piacon folyik a verseny. Az amerikai kongresszus ugyanis 2017-ben elfogadta az úgynevezett szankciós törvényt. Eszerint az orosz gázkitermelési beruházásokat „blokád” alá vonja, köztük az újabb csővezetékek építését is. Egyetlen gázprojektet nevesít is a törvény, az Északi Áramlat II. vezetéket. A cső a tervek szerint Németországot kötné össze Oroszországgal – a már meglévő, a Balti-tenger mélyén húzódó Északi Áramlat I. vezeték kibővítésével. Majd a németeken keresztül fordulna vissza a gáz a kisebb közép-európai országok felé. A terv amellett, hogy kiiktatná a földgázszállításból Ukrajnát, egyetlen útvonalra terelné az Európába jutó orosz gáz nagy részét. – A beruházás megvalósulásával azokon a vezetékeken szállítanák Észak-Németország felől az orosz gázt szerte a kontinensen, amelyeket az orosz gáztól való függőség enyhítése érdekében építettek – jegyezte meg az elemző. Hozzátette: érthető, hogy a projekt nagyon megosztja Európát. Az Északi Áramlat II. megépítését a balti országok és a visegrádi négyek is kifogásolják, miután nagyban gyengülne az Oroszországgal szembeni alkupozíciójuk.
A tanulmányból az is kiderül, hogy Magyarország gázellátásának csaknem 80 százalékát orosz gáz fedezi, és ezt az ugyancsak orosz Gazprom szállítja, hagyományosan Ukrajnán keresztül. 2009 januárjában azonban az ukrán–orosz gázárvita miatt lezárták a régiónkat ellátó gázvezetéket, két hétig nem érkezett energiahordozó keletről. A gázkrízis után az lett a legfőbb kérdés, miként lehetne csökkenteni hazánk egyoldalú függőségét, javítani az ellátás biztonságát. Egyebek mellett emiatt épült az új magyar–szlovák vezeték, ez Nyugat-Európával is összeköti hazánkat. Igaz, onnan is az orosz gáz jöhet hozzánk, de sokkal olcsóbban. Nyugat-Európának ugyanis kedvezőbb áron adják az orosz cégek a gázt, mivel ők könnyebben váltanak más forrásra, és a fogyasztásuk is jóval jelentősebb, mint a mi régiónké. Emiatt az orosz gáz sokkal olcsóbb volt, ha Nyugat-Európából hoztuk, mint ha közvetlenül Oroszországból vettük volna. A magyar–szlovák vezeték 2015-re készült el, de egyelőre nincs rá szükség. A cső üzembe helyezése azonban jelentősen javította tárgyalási pozíciónkat az oroszokkal szemben: jelentős árengedményt adtak nekünk. Emiatt a nyugat-európai és a keleti gázpiaci ár közötti különbség gyakorlatilag eltűnt.
A hazai gázellátás több lábon áll. Nyugat-Európa felől Ausztrián keresztül is jön gáz Magyarországra – jelenleg szintén Oroszországból. A horvátok felé is van egy üres vezetékünk; abban a reményben épült, hogy az adriai Krk szigetre tervezett lng-terminállal köti majd össze hazánkat. Ez a létesítmény egyelőre nem épült meg, a beruházásról folynak a tárgyalások. Románia irányába is készül egy vezeték. Ez a keleti szomszédunknál feltárt, de még nem működő fekete-tengeri lelőhelyekhez nyitna utat. Közben időről időre felmerül az Ázsiából a Balkánon keresztül érkező gázvezeték koncepciója is, ez azonban jelenleg éppen hátrébb van a listán – írja az összefoglaló, hozzáfűzve, hogy ezek a beruházások már a terveikkel is hatnak a gázárról folyó alkudozásokra. Minél több helyről vehet ugyanis valaki gázt, annál olcsóbban teheti. Egyebek mellett emiatt csökkent negyedével 2014 és 2017 között a gáz nagykereskedelmi ára Magyarországon, és míg korábban a szomszédos országoknál magasabb árat fizettünk, mára ezek a különbségek eltűntek – áll az elemzésben.
