Visszakerült Magyarországra hazánk aranytartaléka – írja sajtóközleményében a MNB. A körülbelül 100 ezer uncia (három tonna) nemesfém Londonból érkezett Budapestre. A jelenlegi árfolyamon számolva 130 millió dollár értékű jegybanki aranytartalék hazahozataláról a Magyar Nemzeti Bank vezetése döntött.
Az aranyban tartott tartalék külföldi kezelését több jegybank ítéli kockázatosnak, ezért az utóbbi időben többek között a holland, a német, valamint az osztrák jegybank vezetése is úgy döntött, hogy részben hazaszállítja az aranytartalékot.
A Magyar Nemzeti Bank az 1924-es alapításától fogva tart aranytartalékot. A nemesfém mennyisége folyamatosan növekedett a második világháborúig, amelynek a vége felé mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt szállítottak ki az MNB-s „aranyvonattal” az ausztriai Spital am Pyhrnbe. A háború után, 1946-ban a mennyiség teljes mértékben visszakerült. A hetvenes évek első felében 65-70 tonna körüli szintre emelkedett, majd 1989-re 50 tonna körüli szintre csökkent az aranytartalékunk.
Az 1980-as évek végén született döntés arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét a minimális szintre kell csökkenteni. Rövid idő alatt 10 tonnára zsugorodott az aranytartalék, majd 1992-re a mai, 3 tonna körüli szintre csökkent.
A kilencvenes évek elején az MNB az aranyért ellenértékként kapott devizát az akkor biztonságosabbnak, likvidebbnek tartott és még magasabb várható hozammal kecsegtető külföldi állampapírokba fektette be. A 2008-as pénzügyi világválság alapjaiban írta át a jegybankok aranytartalékokkal kapcsolatos magatartását. Az arany nem pusztán befektetési termék a jegybankok számára, hanem stratégiai eszköz, amely alkalmas az ország iránti bizalom erősítésére külföldön és belföldön egyaránt. A tradicionális tartalékeszköz ilyen módon egyre nagyobb mértékben ismételten gazdaságstratégiai szereppel is bír.
