Innovációs tárcát hozna létre a Momentum

Ma Magyarországon az a legfontosabb döntési szempont, hogy melyik pályázó hány lépésre van Orbán Viktortól – mondja Pass Dániel.

Hajdú Péter
2018. 03. 31. 17:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Mi a legnagyobb gond a jelenlegi gazdaságpolitikával?
– Hiányzik a jogbiztonság. Mostanáig nem sikerült olyan környezetet teremtenie a kormánynak, amelyben biztosnak tudhatja befektetését a tulajdonos. Hozzájárul ehhez a mértéktelen korrupció: például a közbeszerzéseknél nem a teljesítmény és a referencia esik latba, hanem a kapcsolatok. Ma Magyarországon az a legfontosabb döntési szempont, hogy melyik pályázó hány lépésre van Orbán Viktortól.

– Mi lenne az első lépésük, ha hatalomra kerülnének?
– Felelős és kiszámítható gazdaságpolitika kialakítása lenne a legfontosabb, amelyben a munkavállalók és munkáltatók egyaránt megtalálják számításaikat. A biztos, stabil háttér teremti meg az alapokat egy, a jelenleginél gyorsabb és fenntartható gazdasági fejlődéshez. Egyebek között „adóalkotmányt” szeretnénk kidolgozni: ez alapján új adónemet csak évente egyszer, egy csomagban lehet bevezetni. A haveri kapitalizmus és a mindent átszövő korrupció helyett tudás- és teljesítményelvű gazdaságot kell létrehozni: a siker legyen az a kritérium, ami mentén előre lehet lépni.

– Mennyi időt vehet igénybe ennek megvalósítása?
– Ha egy pártnak megvannak az elképzelései, akkor a szükséges intézkedéseket azonnal el lehet kezdeni. A piac bizalmát azonban nehezebb visszaszerezni, hiszen már hosszú évek óta rosszak az ezzel kapcsolatos tapasztalataik, s csak az idő bizonyíthatja be, hogy komoly az elhatározás a változtatásra.

– Vannak már konkrét elképzelések arról, milyen gazdasági tárcákat terveznek?
– Fontosnak tartanánk egy önálló pénzügyminisztérium létrehozását, amely dönt a pénzek elosztásáról. A jelenlegi fejlesztési tárca helyére pedig egy innovációval, kutatással foglalkozó minisztériumot hoznánk létre. A XXI. századi kihívásokra reagáló, az innovációban élen járó országoknál külön tárcákat hoznak létre, amelyek sikeresen ösztönzik az ilyen irányú tevékenységet.

– Hogyan lehetne azt elérni, hogy versenysemleges legyen a magyar gazdasági élet, ahol egyetlen szereplő sem juthat előnyhöz, mint az elmúlt négy ciklusban?
– Mindenképpen alá kell vetni a jogállamiság próbájának az uniós és egyéb állami pénzek szétosztását. Amelyiknél szabálytalanságot találunk, azt föl kell mondani, a kárt szenvedőket pedig kártalanítani kell. A legnagyobb hiba a jelenlegi módszerrel az, hogy nincs megfelelő ellenőrzési rendszer, amely vizsgálná, hogy jól hasznosult-e a kapott támogatás. Ezért feltétlenül szükség lenne egy önálló monitoringszervezetre. A Momentumnál fontos, hogy minél több döntést azok hozzanak meg, akiket az valóban érint. Emiatt több uniós fejlesztési forrás elosztását is a fejlesztési régiók döntési körébe adnánk. Emellett hazánknak csatlakoznia kellene az európai ügyészséghez. A kormány nagy hibájának tartjuk, hogy elzárkózott ettől, hiszen ez lehetne a legnagyobb fegyver a korrupció ellen, illetve a felderítésében.

– Hogyan támogatná a párt a kis- és közepes vállalkozásokat?
– Úgy látjuk, hogy a tőkehiány mellett a legnagyobb gond a tudáshiány. A megfelelő vállalatvezetési és egyéb ismeretek hiányában ha akarnának, se tudnának versenyképesebbek lenni a kis- és középvállalkozások. Tehát nem több pénzt pumpálnánk a rendszerbe, hanem okosabban nyúlnánk hozzá. Adókedvezményt adnánk a közös innovációs tevékenységekre és – a diákoknak szóló nemzetközi képzések támogatása mintájára – vállalkozói Erasmust indítanánk. Ez utóbbi azt jelenti, hogy támogatnánk a cégvezetőket abban, hogy megismerhessék a külföldi jó példákat. A vállalatvezetői képességek fejlesztésére is pénzt szánnánk.

– Bérfelzárkóztatás nincs hatékonyságemelés nélkül. Hogyan és mennyi idő alatt lehetne látható eredményt elérni ezen a téren?
– Örvendetes, hogy a közelmúltban gyorsan nőttek a bérek, de azt látni kell, hogy ez részben a jókora munkaerőhiány miatt alakult így. Csak akkor lehet tartós, ha kéz a kézben jár a termelékenység növekedésével. Utóbbi pedig csak akkor nőhet dinamikusan, ha kiszámítható üzleti környezetet teremtünk, mert csak akkor fektetnek be bátran a vállalkozások – akár a dolgozók képzésébe is. De nem ez az egyetlen gond a hazai bérekkel. Ma már közhely, hogy a XXI. századi gazdaságra való átállásban kulcsszerepet kell játszania az oktatásnak. Ezenkívül ma a keleti országrészben jelentős munkanélküliség van, miközben Nyugat-Magyarországon komoly munkaerőhiánnyal küzdenek, mert immobilis a magyar munkaerő. Ezen a lakhatás megkönnyítésével, a közlekedés fejlesztésével, illetve egyéb programokon keresztül szeretnénk segíteni.

– Hozzányúlnának a sokat bírált egykulcsos szja-rendszerhez?
– Helyes volt, hogy változtatott a kabinet a 2010 előtti személyi jövedelemadó rendszerén, de rossz irányba ment el. A kormányközeli Századvég Gazdaságkutató mutatta ki egyik tanulmányában, hogy kizárólag a társadalom legjobban kereső 20–25 százaléka járt jól az egykulcsos szja-val. Az alsó 75–80 százalék vagy ráfizetett, vagy nem változott a helyzete. A Momentum kétkulcsos rendszert képzel el, ahol megmaradna a jelenlegi 15 százalékos kulcs, és a legjobban kereső tíz százalék számára vezetnénk be egy 25 százalékosat. Ezzel együtt a legrosszabbul kereső harminc százaléknak adójóváírási rendszert vezetnénk be. Ez alapján a minimálbér összegéig 15 százalék járna vissza az szja-ból, 15 százalék fölött pedig fokozatosan csökkenő mértékű bérkiegészítés lenne érvényben.

– A munkára rakodó közterhek csökkentését elkezdte a jelenlegi kormány. Folytatnák?
– Ez egyike az Orbán-kormány azon kevés intézkedésének, amellyel egyet tudunk érteni, ezért folytatnánk, sőt eltörölnénk a másfél százalékos munkaerőpiaci járulékot is.

– Megtartanák a jelenlegi vállalkozói adózási rendszert?
– A kisadózók sokféle adóját – kiva, kata, eva – a szakmai szervezetek véleményének meghallgatása után egyszerűsítenénk, mert nem szerencsés, hogy ennyiféle legyen. A szektorális adókat kivezetnénk, de a bankadó megmaradna, és annak sarcjellegét is megtartanánk. A társasági nyereségadót 9-ről 12 százalékra emelnénk. Az áfát a ciklus végére 25 százalékra csökkentenénk, a jelenlegi kedvezményes kulcsokat pedig 10 százalékos szinten vonnánk össze. Általános szabályokat állítanánk föl, hogy milyen elvek szerint kerülhetnek a különböző áruk a kedvezményes sávba, jelenleg ugyanis a különféle gazdasági, társadalmi csoportok lobbiereje dönti el, mely termék vagy szolgáltatás kerülhet alacsonyabb kulcs alá.

– Megsegítené-e a Momentum a bajban lévő devizahiteleseket?
– Az elmúlt évtized egyik legnagyobb tragédiája a devizahitelezés. Bűnrészes abban az állam és szervezetei, a bankok és valamilyen szinten a hitelfelvevők is. A megoldásnak is olyannak kell lennie, amely ennek az elvnek megfelel. Egyrészt biztosítanánk a lehetőséget, hogy bíróság előtt védjék meg érdekeiket a bajban lévők, a devizahitelestörvények ugyanis jórészt kizárják a perindítást. Másrészt bevezetnénk az elsétálás jogát, azaz nem fordulhatna elő, hogy elárverezzék az adós házát, s még utána is jelentős tartozása maradjon. Harmadrészt a nemzeti eszközkezelőt feltőkésítenénk, hogy sokkal több bajban lévőnek tudjon segíteni.

– Fekete-Győr András korábban arról beszélt, hogy a Budapesten termelődő GDP-t szét kellene osztani az ország egész területén. Hogy kell ezt érteni?
– Elnökünk arra gondolt, hogy a magyar gazdaság túlságosan Budapest-centrikus, számos vállalat központja a fővárosban van, még ha nem is ott termel, és így a magyar bruttó hazai termék jelentős része Budapesthez kötődik. A központi költségvetésbe befolyó jövedelmek felhasználásánál azonban központi gondolkodásra van szükség, amely az egész ország érdekeit tartja szem előtt. Nem maradhat ekkora különbség a főváros és a szegényebb régiók között. Arról nem is beszélve, hogy Budapest is jól jár egy versenyképesebb vidékkel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.