Többmilliárdos adójóváírás is járhatna a betegeknek, ha kihasználnák a lehetőséget, ám igen sokan nem is tudnak róla, mi járna nekik – írja a Világgazdaság. Egyes betegségek után ugyanis a minimálbér öt százalékának megfelelő adó-visszatérítést lehet igényelni. A 2016-os adóévet tekintve 200 ezren sem éltek a kedvezmény igénylésével a személyi jövedelemadó bevallásakor. Az igénybe vevők 12 milliárd forintos adójóváírást kaptak – tájékoztatta a lapot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A Mazars adóigazgatója, H. Nagy Dániel valószínűnek tartja, hogy a négymillió munkavállalóból nem csak kétszázezer adózó lenne jogosult a kedvezményre. Feltételezése szerint sokan nem ismerik ezt a lehetőséget, holott nem kis összegről van szó, hiszen „éves szinten a tavalyi 76 500 forinthoz képest idén már 82 800 forinttal lehet csökkenteni az adó összegét, ami egész évre vetítve a havi 138 ezer forintos minimálbér öt százalékának felel meg” – írja a lap.
A NAV adataiból az látszik, hogy 2016-ban év közben havi átlagban 70 55-an érvényesítették a kedvezményt, majd az adóbevallásukban 120 ezren. Az érvényesítéséhez természetesen szükséges az orvosi igazolás.
Az szja-kedvezményt 1995 óta lehet igényelni a betegségek BNO-kódjával. A törvény a súlyos fogyatékosságnak ítélt betegségek esetén ítéli meg, mint amilyen a cukorbetegség, a Crohn-betegség vagy a laktózintolerancia. Az utóbbi például a felnőtt lakosság harmadát érinti hazánkban. Cukorbetegséggel körülbelül 770 ezer beteget kezelnek a háziorvosok évente – állítja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, az új betegek száma pedig eléri a 35-40 ezret.
A felsorolt betegségek lefolyása, a kísérő tünetek súlyossága a kategóriába tartozó pacienseket különböző súlyosságú csoportokba sorolja. Az emlitett kórképek egyes esetekben súlyos fogyatékosságot is okozhatnak, de az illető betegségekben szenvedők összességére nem ez a jellemző – hívta fel a figyelmet lapunk egy főorvos olvasója.
Azt, hogy az egyes betegségek esetében milyen tünetegyüttes számít súlyos fogyatékosságnak, azt a 335/2009 (XII.29). számú kormányrendelet írja le. A felsorolt betegségekben szenvedő súlyos fogyatékossággal élők, valamint a rokkantsági járadékot jogszerűen kapók jogosultak az adójóváírásra is.
A kormányrendeletben felsorolt diagnózisok vezethetnek ugyan ilyen állapothoz, de nem törvényszerű, hogy az ilyen betegségekben szenvedők súlyos állapotban legyenek – pontosította cikkünket a főorvos.
Az adóhivatal azt kéri, hogy az igazolás tartalmazza a súlyosan fogyatékos személy személyazonosító adatait, fel kell tüntetni a lakóhelyét, adóazonosító jelét, az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát, valamint a súlyos fogyatékosság véglegességének vagy ideiglenes jellegének megállapítását és az orvos aláírását.
Aki év közben szeretné igénybe venni az adókedvezményt, annak egy nyilatkozatot kell leadnia a munkahelyén. Aki nem, annak az adóbevallásában van lehetősége feltüntetni az igényét, ami után a NAV egy összegben, az adóbevallás beérkezése után harmincnapos határidővel utalja el az adó-visszatérítést.
