Sok tekintetben egyszerűsödött a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) szabályozása, néhány területen azonban nem egyszerű kiokoskodni, kinek és mi is jár tulajdonképpen. A támogatás igénylésének alapesetében olyan építkezésre, lakásvásárlásra kérhető a segítség, amely éppen folyamatban van. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy amennyiben már teljes egészében kifizették a lakást, vagy befejeződött az építkezés, akkor hiába az igény benyújtása, biztosan el fogják utasítani az elbíráló bankok.
A március 15-én életbe lépett egyszerűsítések kapcsán a Bankmonitor arra hívja föl a figyelmet, hogy bár az általános elv szerint nem lehet utólag igényelni a támogatást, egy kivétel mégiscsak akad. A korábbi szabályok szerint ugyanis lehetőség volt a telekvásárlás és az építkezés költségeinek áfatartalmát visszaigényelni ötmillió forintos értékhatárig, feltéve hogy nem fővállalkozóval kötött üzletet az építtető. Ez esetben ugyanis termékértékesítésnek minősült a vásárlás, amit tiltott a csoktörvény. A mostani változtatásnak köszönhetően azonban lehetőség nyílik arra, hogy akinek ilyen okból utasították el áfa-visszaigénylését, újra benyújthassa. Akkor van esélye a forgalmi adó visszaigénylésére, ha kizárólag 27 százalékos áfát tartalmazó számlákkal tudja igazolni a kiadást. Ilyen lehet például az építkezéshez vásárolt anyagok költsége. És ez esetben az sem akadály, hogy időközben már teljes egészében befejeződött az építkezés.
Nehezen értelmezhető az átlagember számára egy másik jogszabályváltozás, legalábbis sokan nem igazodnak el az új szabályok teremtette helyzetben. Arról van szó, hogy azok a családok is hozzájuthatnak a támogatáshoz, amelyek korábban már csokot igényeltek vagy annak elődjét, a szocpolt, és gyermekük született az eredeti igénylés óta, de jelenleg nem szándékoznak építkezni vagy lakást vásárolni.
Számukra két esetben nyílik lehetőség az újabb gyermek után járó támogatás elnyerésére: amennyiben az eredeti kérvény beadásakor lakáshitelt is igényeltek, és a fölvett kölcsönt nem törlesztették teljes egészében, vagyis ilyenkor a csok kizárólag hiteltörlesztésre fordítható. De akkor is megkaphatják a gyermek után járó támogatást a családok, ha a csokot vagy szocpolt lakás- vagy házbővítéshez kérték, és a tervezett munkálatok még nem fejeződtek be. Az ilyen módon, utólag igényelt támogatás összege fixen 400 ezer forint, függetlenül attól, hogy második, harmadik vagy sokadik gyermek születik-e éppen.
A bonyolult jogszabály-értelmezést egy konkrét példán keresztül meg lehet világítani: ha egy család korábban hitelfelvétellel vásárolt lakást, de nem igényelt hozzá csokot vagy szocpolt, akkor most hiába születik gyermek, nekik már nem jár támogatás, kivéve, ha éppen lakásvásárlásra vagy -építésre készülnek. A szabályok szerint ugyanis csak új lakás iránti igény esetén, illetve akkor jár a támogatás, ha korábban már kért csokot, s arra hivatkozva kéri a 400 ezer forintot újabb gyermek születésekor.
Újabb bonyodalmakat okozhat, ha egy család korábban is igényelte már a családtámogatást egy korábbi lakás megszerzéséhez, s most ismét szeretne állami pénzhez jutni egy újabb lakás vásárlásához. Ebben az esetben kétféleképpen lehet kiszámítani, kaphat-e támogatást, illetve mekkorát. Az első számítási módszer szerint figyelembe kell venni a család összes gyermekének számát, és megnézni, hogy ezután mekkora összeg jár nekik. Ebből le kell vonni a korábban igényelt csok összegét. A másik módszer szerint csak azt a gyermeket kell figyelembe venni, aki után még nem kapott támogatást a család, s eszerint meghatározni a kifizethető csok összegét. Látható, hogy bármelyik számítási módszert választjuk is, ugyanarra az eredményre kell jutnunk. Hiszen a számításnál a korábbi igénylésnél már figyelembe vett gyermekek után járó összeget nem szabad számításba venni a legutolsó gyermek megszületése után járó csok kiszámításánál.
