Kína óva intette a kereskedelmi háborútól az Egyesült Államokat leszögezve, hogy aktívan fog fellépni érdekeinek megvédésére. A kínai kereskedelmi minisztérium szerdán kiadott közleményében egyoldalú protekcionista lépésnek nevezte az Egyesült Államokban indított kereskedelmi vizsgálatokat, és idézte Vang Sou-ven (Wang Shouwen) miniszterhelyettes szavait, miszerint a korlátozó intézkedések nemcsak akadályozzák a normális nemzetközi kereskedelmet, hanem komoly károkat is okoznak a multilaterális kereskedelmi rendszerben.
Donald Trump amerikai elnök tavaly augusztusban felkérte Robert Lighthizer kereskedelmi főképviselőt, hogy az 1974. évi kereskedelmi törvény 301. bekezdésének alapján indítson vizsgálatot Kína „tisztességtelen kereskedelmi tetteinek” feltárására, különös tekintettel a szellemi tulajdonjogokra és a technológiai transzferre. A vizsgálat lezárultával, várhatóan pénteken Trump elnök bejelenti, hogy 60 milliárd dollár értékű kínai importcikkekre készülnek új vámokat kivetni, elsősorban technikai és telekommunikációs termékekre.
Trump rendszeresen azzal vádolja a kínai kormányt, hogy az amerikai cégeket szellemi tulajdonuk átadására kényszeríti annak fejében, hogy gazdasági tevékenységet folytathassanak az ázsiai országban.
Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai miniszterelnök kedden annak a reményének adott hangot, hogy a két ország elkerülheti a kereskedelmi háborút. Azt ígérte, hogy Kína még jobban megnyitja piacát a külvilág előtt oly módon, hogy a kínai és a külföldi vállalatok egyenlő feltételek mellett tudjanak versengeni.
Egy nappal később, szerdán a Global Times, egy erősen nacionalista irányvonalú kínai napilap vezércikkében azonban már arról írt, hogy a termékeiket Kínába exportáló amerikai szójatermelő farmerek tisztességtelen versenyelőnyhöz jutnak az állami szubvencióknak köszönhetően, és szigorú korlátozó intézkedéseket kell elfogadni a dömping megakadályozására. Bár a nagy olvasottságú újság a kommunista párt szócsövének tekintett Zsenmin Zsipao (People’s Daily) című lapkiadó tulajdona, álláspontja nem feltétlenül tükrözi minden esetben a pekingi kormányét.
Hua Csun-jing (Hua Zhunying) kínai külügyi szóvivő a szokásos napi sajtótájékoztatón megismételte, hogy szükség esetén Kína visszavág. „Kína nem akar kereskedelmi háborúba bonyolódni senkivel, de ha bárki küzdelemre kényszerít bennünket, nem fogunk sem félni, sem elbújni” – mondta, hozzátéve, hogy ha az Egyesült Államok végül kínai érdekeket sértő intézkedéseket hoz, Kínának határozott lépéseket kell tennie legitim érdekeinek megvédésére.
A globális kereskedelmi háború kirobbanása miatti aggodalmak felerősödtek, miután az amerikai elnök nemzetbiztonsági okokra hivatkozva védővámokat vetett ki az importból származó alumíniumra és acélra. A döntés olyan nagy szövetségesek élénk tiltakozását is kiváltotta, mint Japán, Dél-Korea vagy éppen az Európai Unió. Egy esetleges kínai–amerikai kereskedelmi háború veszélyeiről szólva a Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő arra figyelmeztetett, hogy a nagyobb amerikai kereskedelmi partnerek bármilyen megtorló intézkedései zátonyra futtathatják a világgazdaság szinkronizált növekedését.
