Történelmi jelentőségű, és hazánk szempontjából évi akár ezermilliárd forintnyi külföldi befektetést befolyásoló döntést hozott a minap az Európai Unió Bírósága a befektető–állam vitarendezési mechanizmusról (ISDS). Ez az a sokat vitatott eljárás, amely lehetővé teszi a nemzetközi cégek számára, hogy az elmaradt haszonra hivatkozva pereljenek egy államot, ha utóbbi az egészség vagy a környezet védelme érdekében számukra hátrányos szabályozást fogad el. – A luxembourgi testület most egy konkrét ügyben úgy döntött, ellentétes az uniós joggal az országok közötti beruházásvédelmi egyezmény azon része, amely kimondja, hogy a felmerülő jogvitákat választott bíróság előtt kell rendezni – derül ki a DLA Piper Horváth és Társai Ügyvédi Iroda szakértőinek elemzéséből. Ezáltal megkérdőjeleződik minden olyan, valamely uniós tagállam vagy az Európai Unió által kötött befektetésvédelmi megállapodás, amely tartalmazza a választott bírósági eljárást. – Mindez jelentős hatással lehet az Európai Unió és Kanada között már megkötött szabadkereskedelmi egyezmény, a CETA jövőjére, amelynek része egy hasonló eszköz, a befektetési bírósági rendszer, vagy az éppen tetszhalott állapotban lévő transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségre (TTIP) – tudtuk meg Fidrich Róberttől, a Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelősétől. Az Amszterdami Egyetem jogászprofesszora, Christina Eckes egyenesen arra figyelmeztet, ha az EU-tagállamok ratifikálnák a CETA-t, azzal megsértenék az uniós jogot.
A konkrét eset is tanulságos: egészségügyi reformja keretében Szlovákia 2004-ben megnyitotta piacát a magán-egészségbiztosítási szolgáltatást nyújtó cégek előtt. A holland Achmea biztosító is belépett a szlovák piacra, ám Pozsony 2006-ban megtiltotta az e tevékenységből származó nyereség felosztását (2011-ben ezt vissza kellett vonnia). A holland cég, az őt ért károkra hivatkozva, 2008-ban választott bírósági eljárást indított az uniós tagállammal szemben az 1992 óta hatályos szlovák–holland beruházásvédelmi egyezmény alapján. Ez az ügy jutott számos jogi vargabetű megtétele után az Európai Bíróság elé, ahol – némi egyszerűsítéssel élve – kimondták, hogy az uniós jogrendet ássa alá a nemzetközi választott bírósági út igénybevételének lehetősége. Kérdés, hogy ezek után a hasonló vitás ügyekben mi lesz a helyes út. Nem tudni azt sem, hogy ez milyen hatással lesz a választott bíróságok előtt jelenleg is folyó ügyekre, illetve az ilyen típusú vitarendezési eljárásokban korábban született döntésekre és azok végrehajthatóságára. Egyes szakértők szerint a jelenlegi ügyeket fel kellene függeszteni, illetve európai szintű beruházásvédelmi fórumot kell majd létrehozni.
Ami a közvetlen következményeket illeti, hazánk esetében is több tízmilliárd forint sorsa forog kockán a kafetériapiac korábbi átalakítása miatt. Az Orbán-kormány még 2011-ben lehetetlenítette el az addig egyeduralkodó francia utalványos cégeket az állami kibocsátású Erzsébet-utalvány piacszerzése érdekében. A francia cégek ezért beperelték a magyar államot egy 1987-es francia–magyar befektetési egyezményre hivatkozva. A Világbanknál működő nemzetközi vitarendező szervezet, az Edenred esetében már döntött is a kafetériacég javára, így a perköltséggel és a késedelmi kamattal együtt összesen 10,1 milliárd forintot fizetett hazánk. A Sodexo Pass és a Le Chèque Déjeuner ügye még nem dőlt el, szakértők 20-25 milliárd forintra taksálják a fizetendő kártérítés mértékét, de az Achmea-ítélet új megvilágításba helyezheti a pereket.
Hosszabb távon ugyanakkor veszíthetnek egyes országok – így hazánk is – tőkevonzó képességükből, hisz a külföldi befektetők nem biztos, hogy szívesen viszik majd a pénzüket olyan államba, ahol az őket védő ISDS nem érvényesül.
