A második negyedévben, vagyis április elejétől is megússzák az autósok az üzemanyagok árába épített jövedéki adó emelését. Ez azonban nem a kormány nagyvonalúságának, hanem az egekbe szökő nemzetközi kőolajáraknak köszönhető. Abban az esetben ugyanis, ha csökkenne az olaj világpiaci ára, akkor a kormányzat emelné a jövedéki terheket. Így a járműtulajdonosok az emelkedő sarcok miatt az alacsony olajárakkal sem járnának jól.
A jövedéki törvény 2016-os módosítása szerint a kabinet háromhavonta vizsgálja felül a sarc mértékét. Abban az esetben, ha az Európában mértékadónak tekintett Brent olajtípus háromhavi átlagára az előző negyedévben hordónként 50 dollár alá esett volna, akkor április elején a benzin jövedéki adója literenként nettó 5, a gázolajé pedig nettó 10 forinttal növekedne. Így a benzin esetében ez az adónem literenként 120-ról 125 forintra, a dízelolaj esetében pedig 110,35-ról 120,35 forintra kúszna fel. A nettó ötforintos jövedékiadó-emelkedés a benzin esetében bruttó 6,35 forint, a gázolaj nettó 10 forintos adóemelése pedig bruttó 12,7 forint tehernövekedést jelentene. Az állam ugyanis a jövedéki adót megterheli a 27 százalékos forgalmi adóval, vagyis az adót is megadóztatja. Így az autósok jelentős mértékű áremeléssel szembesülnének április elejétől, ha a jogszabályban kijelölt 50 dolláros szintnél alacsonyabb lenne a Brent átlagára. Az olajtípus árszintje azonban 66,63 dollár volt a január 1-je és március 15-e közötti időszakban, így az adókorrekció elmarad. Jelenleg a Brent típust hordónként 70 dollár körüli áron jegyzik.
A magas külpiaci olajárak főként azért alakultak ki, mert a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és számos más exportőr ország továbbra is korlátozza a kitermelést. Az OPEC tizenhárom tagállama és a kartellen kívüli tizenegy olajtermelő ország – köztük Oroszország – 2016 decemberében állapodott meg először arról, hogy 2017. január elejétől együttesen napi 1,8 millió hordóval fogják vissza a termelést fél éven át. Az egyezség hatályát tavaly májusban ez év márciusáig hosszabbították meg, 2017. november végén pedig 2018 végéig tolták ki a határidőt. A megállapodás szigorú betartása következtében az olaj hordónkénti világpiaci ára az elmúlt évben szinte folyamatosan 50 dollár fölött állt. Tavaly decemberben az energiahordozó megközelítőleg 20 százalékkal volt drágább az egy évvel korábbinál. Így a kitermelés visszafogása elérte a célját, vagyis világszerte magasan tartja a jegyzésárakat.
Pletser Tamás, az Erste Bank olajipari elemzője elmondta: az utóbbi hónapokban észrevehető mértékben rontotta az OPEC önkorlátozási akciójának hatékonyságát az Egyesült Államok, ugyanis jelentősen megnövelte az olajtermelését. A tengerentúlon februárban csaknem napi egymillió hordóval növekedett a palaolaj-kihozatal. Így az amerikai termelés már eléri a napi 10,3 millió hordót. Ez a kínálatbővülés ugyanakkor csak kismértékben töri le az árakat, mert a venezuelai termeléskiesés számottevően csökkenti az ellátási bőséget. Emellett az olaj iránti kereslet is világszerte erősödik. A piacok így egyelőre felveszik a többletet.
A szakértő szerint a jármű-üzemeltetők előreláthatólag a harmadik negyedévben sem szembesülnek majd a hajtóanyagok árába épített jövedéki adó növekedésével. A Brent olaj ára ugyanis tartósan 65 dollár felett marad, a hazai árak alakulásában ugyancsak szerepet játszó dollárárfolyam pedig a jelenlegi 250–255 forintos szint körül állhat be. Ez együttesen oda vezet, hogy a magyar autósoknak az üzemanyagok literenként 5–10 forintos drágulásával kell majd szembenézniük az elkövetkezendő hetekben.
A benzin átlagára jelenleg literenként 365, a gázolajé pedig 368 forint. Az árak literenként 50 forinttal is eltérhetnek az egyes kutaknál.
