Elképesztő összegek láttak arról napvilágot, hogy az Orbán-kormány mennyi közpénzt pumpált az általa stratégiai ágazattá kinevezett sportba. Az Mfor.hu adatai alapján nem kevesebb mint 1475 milliárd forint áramlott elsősorban a versenysportba, amiből 522 milliárd forint a társaságiadó-kedvezményből, azaz a taóból származik – ezt korábban megírtuk egy hatrészes, a látványsportágakat bemutató sorozatban –, míg 342 milliárd forintot a stadionfejlesztési programra költött el a központi költségvetés. Ebből az összegből már simán megrendezhető lett volna a 2024-es nyári olimpia és paralimpia: a PricewaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadó vállalat 2017 elején 774 milliárd forintra taksálta a költségeket, ám vélhetően itt is legalább megduplázódtak volna a kiadások a szokott túlszámlázások és a kormányközeli cégek kifizetése miatt.
A tao esetében a hat látványsportág közül 228,6 milliárd forint jutott eddig a labdarúgásra – ennek majdnem tíz százaléka került Felcsútra –, míg a kézilabdára 81,8, a kosárlabdára 76,2, a vízilabdára 55,3, a jégkorongra pedig 35,8 milliárd forint 2011 óta, de a 2017. szeptember 15-e óta csatlakozott röplabda esetén december 31-ig 6,89 milliárd forint keret jóváhagyása történt meg.
Hogy a sportra elköltött 1500 milliárd forint sok vagy kevés, majd a jövő eldönti, ám a közösségi oldalán sokszor nagyon bátran megnyilvánuló Deutsch Tamás szerint ez az összeg is túl alacsony. „Ez éves átlagban 714 millió euró. Ami kevesebb, mint amennyi az egyik legjobb európai topfocicsapat éves költségvetése volt 2016-ban. Szóval a magyar állam évente kevesebbet költött tokkal-vonóval a teljes magyar sportra, mint egyetlen európai top fociklub költségvetése. Ennyi. (Kevés)” – olvasható az egykori sportminiszter bejegyzésében. Mindenesetre több mint kellemetlen, hogy egy korábbi szakminiszter nem veszi észre, hogy az európai topklubok nem közpénzt költenek el éves büdzséjükben.
Azt sem tudni, hogy például a Budapesti Atlétikai Stadion várható költsége vajon benne van-e a fent említett összegben. Eddig ugyan még egy kapavágás sem történt, de a kiadási oldalon máris túlszárnyalták a húszmilliárd forintot: az állam 16,5 milliárdért vette meg még 2014-ben a Wing Zrt.-től a Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre fekvő, 15 hektáros területet, míg a terveket a Duna Arénát is tervező Napur Architect Építészeti Iroda Kft. készítheti el nettó 4,7 milliárd forintért. (Mint arról lapunk októberben beszámolt, a telekvásárlás kapcsán a Budapesti Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés bűntettének gyanújával indított eljárást, a feljelentő Hadházy Ákos, az LMP társelnöke volt.)
Arról egyelőre nincs adat, hogy az újabb stadionnak mennyi lesz a végleges építési költsége. Csak annyi tudható, hogy a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit (KKBK) Zrt. elképzelései alapján a főváros IX. kerületében a Kvassay zsilip melletti telken építenék fel a létesítményt, aminek befogadóképessége 15 ezer fő lenne, de a tervek szerint 55 ezer fősre bővíthető. Egyébként annak ellenére, hogy az Orbán-kormány és Budapest visszalépett a 2024-es olimpiai pályázattól, úgy tűnik, mégis komolyan gondolják azt, hogy az eredetileg olimpiai fejlesztésekből számos elem mégis megvalósul a Kemény Ferenc sportlétesítmény-fejlesztési program keretében. A tervek szerint a hiánypótlónak szánt fővárosi atlétikai központ magában foglal majd egy központi stadiont, egy fedett csarnokot, valamint szabadtéri edzőpályákat is.
