A magyar energetikai diplomácia teljes kudarcot vallott az elmúlt nyolc év során, a Fidesz-kormány ugyanis az ellátásbiztonság jelentős növelésére és az orosz energiabeszállításoktól való függetlenedésre tett ígéretet – nyilatkozta lapunknak a második Orbán-kormány energetikai helyettes államtitkára. Holoda Attila elmondása szerint ezek nem teljesültek: nem épültek meg az ígért új gázvezetékek, az új paksi atomerőmű megépíttetése pedig nem mérsékli, hanem tovább növeli országunk függőségét Oroszországtól. A szakértő hozzátette: az ellátásbiztonságot csupán az fokozza némileg, hogy megépült az új magyar–szlovák gázvezeték. Igaz, ez az uniós támogatással létrehozott csőkapcsolat teljes mértékben kihasználatlan.
A többi, Fidesz-kormány által ígért nemzetközi gázvezeték közül azonban egy sem készült el. Valamennyi a diplomáciai kudarcok sorát bővítette. Egyebek mellett nem valósult meg az a vezeték, amely a Török Áramlat vezetéken keresztül az Oroszországból Törökországba érkező gázt Bulgárián és Szerbián át tudná eljuttatni Magyarországra. A meg nem valósult elképzelések közé tartozik a még el nem készített Török Áramlathoz később csatlakoztatni kívánt, a görög határtól Magyarországig kiépíteni tervezett Tesla vezeték. Korábban ugyancsak elvetélt a Kaszpi-térségből gázt szállítani hivatott uniós Nabucco és a vele szinte párhuzamosan megépíteni szándékozott orosz Déli Áramlat kialakítása. Emellett a levegőben lóg a magyar kormány által favorizált AGRI (Azerbajdzsán–Grúzia–Románia interkonnektor) és a szlovákok által ajánlott, ugyancsak a még nem létező Török Áramlathoz csatlakoztatni tervezett Eastring (Keleti Gyűrű) nevű gázszállító útvonal, amely szintén Bulgárián és Románián keresztül hozna energiahordozót Magyarországra és Szlovákiába. Zátonyra futott a kormányzat régi terve, az Adria gázvezeték megépítése is, amely az adriai Krk szigetére tervezett, cseppfolyósított gázt légneművé visszaalakító termináltól juttatna gáz Magyarországra. De áll az Európai Unió által támogatott bolgár–román–magyar–osztrák (BRUA) gázvezeték kiépítése is.
Egyáltalán nem növelte a hazai lakosság gázellátásának biztonságát az sem, hogy a kormány 300 milliárd forintból államosította az országban lévő négy kereskedelmi földgáztárolót, véli Holoda Attila. Ezek a befogadók ugyanis korábban is az ország területén működtek, és a kormányzat, illetve a hatóságok teljes mértékben szabályozhatták a tevékenységüket. Így azzal nem javult a helyzet, hogy a létesítmények állami tulajdonba kerültek. Arról nem is beszélve, hogy a tárolók 2011-es államosításuktól egészen tavaly őszig sohasem voltak 50 százalékos szintig feltöltve. Vagyis alig kihasználtan üzemelt négy, együttesen 4,2 milliárd köbméteres kapacitású egység. Az elmúlt évben is csak azért növekedett a töltöttségük 50 százalék fölé, mert a kormány hozzávetőleg egymilliárd köbméter gázt az orosz Gazpromnak tárolt be.
Holoda Attila úgy véli, a paksi atomerőmű bővítése pedig, ha ilyen egyáltalán lehetséges, fokozza a függőségünket az orosz állami energetikai cégektől. Az új nukleáris létesítményt ugyanis csak az orosz gyártó tudja majd ellátni fűtőelemekkel, és az erősen sugárzó kiégett kazetták feldolgozását ugyancsak kizárólag az oroszok végezhetik majd el.
Emlékezetes: a Pakson megépíteni tervezett két új 1200 megawattos atomerőművi blokk 2025 és 2026 között kezdheti meg üzemszerű működését – legalábbis így tervezik. Az orosz fél által biztosított 10 milliárd eurónyi – mintegy 3000 milliárd forint – hitel visszafizetése az üzembe helyezés után, de legkésőbb 2026. március 15-én kezdődött volna el. Vagyis az első törlesztés az építkezés befejezése után vált volna esedékessé. A kormányzat azonban már most megkezdte előtörleszteni az orosz hitelből eddig lehívott 78,2 millió eurót (megközelítőleg 24,2 milliárd forint). A gazdasági tárca a lépést azzal indokolta, hogy jelenleg az állam olcsóbban tud forrást bevonni, mint az orosz kölcsön „ára”. Vagyis jelenleg „előre fizetünk” az összesen 3600 milliárd eurós beruházásért.
