Magyarországnak a jövőben át kell térnie a tudásalapú gazdaságra

Magyarország versenyképességét erősíteni kell, ehhez a jövőben az országnak át kell térnie a tudásalapú gazdaságra – mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója, főközgazdásza a Világgazdaság napilap Versenyképesség – Magasabb fordulatszámon címmel megrendezett konferenciáján csütörtökön Budapesten.

Palotai Dániel kiemelte: erős Magyarországot kell építenünk, olyan országot, ahol javul az élet minősége, ehhez megfelelő fizetéseket kell adni a dolgozóknak, magas színvonalú egészségügyet és versenyképes oktatást kell teremteni. Elengedhetetlen ehhez a stabil államháztartás fenntartása – hangoztatta a jegybank főközgazdásza. Jelezte: az MNB a közeljövőben komplex versenyképességi csomagot hoz majd nyilvánosságra, azt követően, hogy a jegybank már tavaly 180 pontos versenyképességi javaslatcsomagot dolgozott ki.

Palotai Dániel jelezte: igen nehéz kitörni egy országnak a közepes fejlettség csapdájából, az elmúlt évtizedekben ez alig hat országnak sikerült, nevezetesen Ausztria, Finnország, Írország, Szingapúr, Japán és Dél-Korea tudta ezt sikeresen megvalósítani.

Rámutatott: a magas, átlagon felüli növekedési rátát felmutató időszakok gyorsan kifulladnak, az esetek hat százalékában sikerül csak hét éven keresztül, vagy azon túl, átlag feletti bővülést elérnie egy-egy sikeres országnak.

A jegybank ügyvezető igazgatója kiemelte: nincs egységes recept a sikeres felzárkózásra, de a hozzá vezető úton nagyon fontos a termelékenység javítása, az új, korszerű technológiák bevezetése, alkalmazása, a cégek hatékonyságának javítása, a népesség növekedésének biztosítása, a belső megtakarítások növelése.

Rámutatott: a fenntarthatóság szempontjából nagyon fontosak a belső piacok, ezzel párhuzamosan a stabil államháztartás, a belső forrásokon alapuló finanszírozást is el kell érni, mert az idegen devizára alapozott finanszírozás növeli az ország sérülékenységét, ami egy idő után gátolhatja a gazdasági növekedést.

Palotai Dániel kiemelte: az elmúlt időszakban Magyarországon az aktivitás és a foglalkoztatás jelentősen javult, gyakorlatilag elértünk a teljes foglalkoztatás határára, de regionálisan még vannak versenyképességi tartalékok a foglalkoztatásban, és a cégek termelékenységét is nagymértékben növelni kell – emelte ki a jegybank ügyvezető igazgatója.

Rámutatott: az ország felzárkózásához stabil államháztartásra, hatékony kormányzásra, kiegyensúlyozott energia-ellátásra és erős hazai vállalatokra is szükség van.

Palotai Dániel szerint a hazai kis- és közepes cégek (kkv-k) termelékenységét nagymértékben növelni kellene, mert a kkv-k termelékenysége csak harmada a nagyvállalkozások hasonló mutatójának. Azt is el kellene érni, hogy a kkv-k is egyre nagyobb összegeket fordítsanak kutatás-fejlesztésre, innovációs célokra.

Palotai Dániel rámutatott: nagyon kedvező a kormány bejelentett családvédelmi programja, az hosszabb távon hozzájárulhat az ország demográfiai helyzetének javításához.

Csath Magdolna, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja szerint a Made in Hungary korszakból át kell lépni az Invented in Hungary időszakába, azaz növelni kell a magyarországi cégek által előállított hozzáadott értéket, meg kell emelni többek között a kis- és közepes cégek termelékenységét, hatékonyságát, és szükség van a hazai cégek innovációs képességének erősítésére is.

Csath Magdolna rámutatott: fontos lenne, ha a magyar reálgazdaság szerkezete javulna, a külföldi tőkebefektetések által idejött multinacionális cégek szerepe még mindig nagy a Magyarországon létrehozott hozzáadott érték előállításában, hosszú értékláncokat kellene kialakítani, hogy emelkedjék a hazai kkv-k hozzájárulása a Magyarországon megteremtett hozzáadott értékhez.

Emlékeztetett arra: a World Economic Forum egyik versenyképességi rangsora szerint Magyarország „gyenge pontjai” közé tartoznak a vállalkozásokat tekintve a humán és innovációs képességek alacsony szintje, ezen javítani kell.

Csath Magdolna kiemelte: uniós összehasonlításban is alacsony Magyarországon a magas tudományos végzettséggel rendelkezők aránya, ezen javítani kell annak érdekében, hogy az ország minél előbb álljon át a tudásalapú gazdaságra. A digitalizációt erősíteni kell, ennek során a hardver beruházások mellett nagy hangsúlyt kell helyezni a szoftver fejlesztésekre is – jelezte a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja.

Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója az egyik kerekasztal beszélgetésen elmondta: az ÁKK továbbra is arra törekszik, hogy az állampapír-állományban emelkedjen a hazai befektetők által forintért vásárolt állampapírok állománya, és tovább csökkenjen az állam devizaadóssága. Kiemelte: nem kis feladatot jelent, hogy továbbra is vonzó befektetések maradjanak az állampapírok, mert a lakáspiaci boom odavezetett, hogy a lakosság egyre nagyobb hányada vesz befektetési céllal is ingatlanokat, sőt, már egyre inkább hitelből vesz lakásokat a lakosság.