időjárás 18°C Csanád, Emil 2022. május 28.
logo

Politico: Enged az olaj ügyében Magyarországnak Brüsszel

Egyetlen nagy buszcéggel fordulunk rá a piacnyitásra

Jámbor Gyula
2019.03.01. 11:33
Egyetlen nagy buszcéggel fordulunk rá a piacnyitásra

Egyetlen cégbe szervezi az egykori Volán-társaságokat a Volánbusz Zrt. irányításával a kormány. A lépés minden bizonnyal a küszöbönálló piacnyitás előkészítését szolgálja.

Megkezdődik a Volánbusz Zrt. és a hat regionális közlekedési központ egyetlen társaságba szervezése – közölte az MTI-vel tegnap a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter. Bártfai-Mager Andrea az integráció előkészítésével és lebonyolításával – a közlekedési központok teljes körű bevonása mellett – a Volánbusz Zrt.-t bízta meg. A folyamat eredményeként egy egységes, országos szolgáltatási lefedettséget biztosító közszolgáltató társaság jön létre. Ettől a lépéstől költséghatékonyabb, szervezettebb, az utazási igényekhez jobban igazodó működést várnak a közlemény szerint.

A korábbi Volán-társaságokat – szám szerint 19-et – 2012 és 2015 között szervezték hat regionális közlekedési központba, a hetedik a Volánbusz lett. A kormány az átalakítást akkor azzal indokolta, hogy a fúziót követően a ré­giós társaságok a korábbiaknál versenyszempontból felkészültebb vállalatok legyenek, költséghatékonyabban szolgálhatják a közösségi közlekedést, ami a szolgáltatás minőségének javításával az utazók érdekét is szolgálja.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) illetékes vezetője 2015-ben a Magyar Nemzet kérdésére mindezt azzal egészítette ki, hogy a regionális átalakítás egyik célja éppen az, hogy elérjék azt a méretet, amellyel nem könnyen versenyezhetnek a magánvállalkozások. Az európai előírások alapján a közúti helyközi közösségi közlekedési szolgáltatást meg kell nyitni a piaci szereplők előtt; ennek céldátuma korábban 2016 volt, a jelenlegi időpont 2020. december 31. A piacnyitásra a fuvarozói érdekképviseletek is várnak, különösen azóta, hogy született egy kormányzati ígéret, amely szerint a hazai cégek húsz-harminc százalékos piaci részesedést szerezhetnek, akár alvállalkozóként is.

Közismert, hogy a magyarországi autó­busz-állomány jelentős korszerűsítésre szorul: a flotta mintegy 18 ezer járműből áll, ebből 63 százalék 11 évnél, 25 százalék hat évnél idősebb, miközben az új közszolgáltatási szerződésekben meg kell szabni a járművek átlagéletkorát, ami nem lehet tíz évnél több. A járműállomány fiatalítására született a Nemzeti autóbuszprogram, amelynek részeként a kormány vállalta, hogy támogatást biztosít a hazai gyártóknak termék-korszerűsítésre, illetve a közbeszerzési szabályok figyelembevételével előtérbe helyezi a hazai gyártású buszok beszerzését.

Magyarországon továbbra is meghatározó a közúti személyszállítás
Fotó: Havran Zoltán

A program segítségével a győri Kravtex bővítette gyárát és fejlesztette járműveit. Az Ikarus Székesfehérváron katonai célú, valamint elektromos autóbuszok előállításába kezdett. Emellett a debreceni ITK Holding együttműködési szerződést kötött a Mercedes Benzzel önjáró alvázak szállítására, és megkezdte a magyar fejlesztésű MB Reform típusú járművek sorozatgyártását. A cégben tavaly többségi tulajdont szerzett a Mol, amely kifejezte: érdeklődik a hazai közösségi közlekedési rendszerek iránt.

Magyarországon a különböző közlekedési módok között máig meghatározó az autóbuszos személyszállítás. Az Euro­stat 2014-es adatai alapján a személyautót követően (amelynek részaránya Magyarországon 67,5 százalék, az EU-ban 83,4 százalék) a teljes belföldi személyszállítást tekintve ez a közlekedési mód szerepel a második helyen, részaránya hazánkban ugyanis 22,6, míg az EU 28 tagállama esetében ugyanez 9,1 százalék. Hazánkban a szállított utasok száma alapján az autóbuszos közlekedés 2015-ben a helyi személyszállítás 52, a helyközi személyszállításnak pedig 77 százalékát adta (KSH, 2016).

Az autóbuszok dominanciáját mutatja az is, hogy a 3155 településből 3145 kapcsolódik a helyközi autóbuszos közlekedési hálózathoz, illetve 97 településen van helyi buszjárat (KSH, 2016). 2015-ben a helyközi személyszállítás 74 százaléka belföldön zajlott, melynek több mint felét az autóbuszos személyszállítás adta (KSH, 2016), teljesítménye 11,5 milliárd utaskilométer volt.