Meghatározó fejlesztések következnek a Széchenyi 2020 program keretében a magyarországi természetjárás területén az elkövetkező időszakban, illetve ezek közül Királyréten hamarosan máris átadnak egy új látogatóközpontot. A héten bejelentették: a jövő év őszéig a Pilisben és a Börzsöny területén, a Sopron–Fertő kiemelt térségben, a Bakony és a Balaton területén egészen Somogyig, Galyatetőn, Lillafüreden, illetve a Zempléni-hegységben folyamatos és látványos beruházásokat valósítanak meg.
Egyebek mellett négy évszakos pihenőhelyek, kilátók, kiránduló- és látogatóközpontok, futópályák, túraútvonalak, tanösvények, erdei tornapályák és játszóterek létesülnek országszerte, és megújul az erdei infrastruktúra – új parkolók, kerékpártárolók és illemhelyek épülnek, amelyek a környezeti terhelés csökkentésével kényelmesebbé teszik a természetjárást. Mindez hét sikeres uniós pályázat által valósul meg, összesen 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból.
A pályázati konzorciumot vezető Magyar Természetjárók Szövetségének szakmai vezetője lapunknak elmondta: kilenc hazai erdészettel, egy önkormányzattal, egy egyesülettel és szakpolitikai felelősként a Magyar Turisztikai Ügynökséggel közösen állt össze a fejlesztési stratégia, a beruházásokat szakmailag a pályázat kizárólagos kedvezményezettje, a nagy múltú természetjáró szövetség felügyeli.
– A tízmillió magyar kiránduló országa lehetünk, nagyon komoly fejlődési lehetőséget kaptunk a belföldi turizmus, a vidéki Magyarország előrelépéséhez, amely rövid időn beül mindenki számára látványos lesz – mondta Németh Csaba. Szavai szerint a fővárosiaknak sem kell messzire menniük, hogy komoly fejlesztésekkel találkozzanak az agglomerációban, de országosan minden jelentős turisztikai térségben fokozatosan megkezdődnek az előremutató változások.
A fejlesztésekkel az erdők látogatóit fogadó közjóléti berendezések a kor elvárásainak megfelelően, hosszú távon is fenntartható módon újulnak meg, és például az eddig kevésbé frekventált területeken új attrakciók jönnek létre. Ez a belföldi turizmust is tovább ösztöni, mivel új motivációt ad a lakosságnak ahhoz, hogy útra keljen határon belül. Így a költségek szempontjából kedvező kategóriájú utazási élmény, a gyalogos természetjárás egyre nagyobb részévé válhat Magyarország turizmusának, ezzel párhuzamosan pedig azt is várják a fejlesztésektől, hogy nő a természeti és kulturális értékek megőrzése iránti igény a családokban, ahogy az egészségtudatos életvitel is népszerűbb lehet.