A várakozások ellenére meglepően erősen kezdte az ipar az évet, az autóipar januári gyengébb teljesítményét, amit az Audi-sztrájk okozott, a közepes súlyú ágazatok képesek voltak ellensúlyozni. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott első becslése szerint az év első hónapjában 4,4 százalékkal nőtt az ipari termelés az előző év januárjához képest, a munkanaphatástól megtisztított adatok pedig ötszázalékos emelkedést mutattak.
A legnagyobb súlyú járműgyártásban, illetve a számítógép, az elektronikai és optikai termék gyártásában lassult a növekedés, míg az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az ipari átlaghoz hasonló mértékben bővült. Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás januárban 0,6 százalékkal nőtt.
A munkanaphatástól megtisztított havi növekedés egyáltalán nem árulkodik arról, hogy január végén leállt a magyar ipar egyik kulcsszereplőjének termelése – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a győri Audi sztrájkjára utalva. Úgy véli, elsősorban a gumiipar, a gépgyártás és a tavaly januárinál jelentősen hidegebb idő miatt az energiaipar kibocsátása lendíthette meg az ipart. Szerinte idén elképzelhető a 4-5 százalékos növekedés, bár kétségtelen, hogy vannak lefelé mutató kockázatok, egyebek mellett a munkaerőhiány és az elhúzódó bértárgyalások.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is megjegyezte, hogy az Audi-sztrájk ellenére képes volt bővülni a járműgyártás, mivel az új modellek gyártásának felfutása ellensúlyozhatta a kiesett termelést. A meredeken csökkenő európai konjunktúra, a globális és a kínai gazdasági növekedés lassulása, valamint a döntően közvetett hatások miatt a brexit körüli bizonytalanság nagy kockázatokat jelent. Idén az ipari kibocsátás 5,3 százalékos növekedését várja a tavalyi 3,6 százalék után.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője úgy véli, hogy továbbra is nehéz megítélni az ipar rövid távú kilátásait. Az Erste elemzői konszolidált teljesítményt várnak a következő hónapokra, az ipari termelés volumene így 4,1 százalékkal bővülhet.