Sokmilliós üzlet a csiga és a gomba

Három év alatt másfél milliárd forintnyi bevételre tettek szert azok, akik pusztán kedvtelésből járják az erdőt és mezőt csiga, gomba és különféle, nem védett növények után kutatva. A hobbigyűjtők adóügyi helyzetét 2016 óta egyszerű és csekély közterhet kérő szabályok rendezik — a másfél milliárdos összeg után 57 millió forint folyt be az államhoz.

Csak hivatalos felvásárlónak adhatók el a vadon szedett portékák Fotó: MTI/Balaton József

Nem csak testmozgásnak kiváló elfoglaltság az erdők, a mezők bebarangolása, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint ez a tevékenység adott esetben keresetkiegészítésnek sem utolsó. A hatóság – 2016 óta – pontosan meg tudja mondani, hogy mekkora legális bevételre tettek szert azok a személyek, akik csiga, gomba, medvehagyma, esetleg bodzavirág és csipkebogyó, netán levendula vagy más hasonló, nem védett növények gyűjtésével foglalkoznak szabadidejükben, s ezek eladásával egészítik ki keresményüket.

– A hobbigyűjtők 2016 óta egyszerű adószabályok mentén értékesíthetik a vadon szedett portékát – mondta a Magyar Nemzetnek a NAV szóvivője. Kis Péter András a rendelkezések részleteit összefoglalva elsőként arra mutatott rá, hogy a kedvezményes passzusok kizárólag azoknak a teendőjét könnyítik meg, akik nem őstermelők és nem is egyéni vállalkozók, hanem egyszerű magánemberként, egyfajta mellékes keresetkiegészítésért járják a természetet.

A másik lényeges feltétel, hogy az érintettek csak hivatalos felvásárlónak adhatják el az összegyűjtött csigát, gombát, a nem védett növényeket. – Ebben az esetben a felvásárlási ár 25 százaléka számít adóügyi értelemben vett jövedelemnek, vagyis e részre számítandó fel a 15 százalékos személyi jövedelemadó – magyarázta a szóvivő.

Csak hivatalos felvásárlónak adhatók el a vadon szedett portékák
Fotó: MTI/Balaton József

– Lényeges – tette hozzá –, hogy magának a gyűjtőnek semmilyen adóügyi kötelezettsége nincs. Tehát nem kell kérvényt beadnia az adóhivatalhoz vagy igazolást kérnie a szervezettől, ahogy a bevallással és az adófizetéssel sem kell vesződnie. A közterhet ugyanis a felvásárló számolja ki, majd levonja azt a gyűjtő járandóságából, és be is vallja az adóhivatalnak. – Ezenkívül más, közteherrel összefüggő kötelezettség nem jön szóba – részletezte a tudnivalókat Kis Péter András.

A szóvivőtől megtudtuk, hogy a szabályok 2016-os bevezetése óta minden évben félmilliárd forint körül mozgott az a bevétel, amit a hobbigyűjtők együttesen zsebre tehettek. Az első évben 490 millió forint értékű csigát, gombát, növényt adtak le az érintettek, aztán 2017-ben 540 millióra rúgott az érték, tavaly pedig ismét 490 millió forint bevételre tettek szert a hobbigyűjtők. – Az állam három év alatt összesen 57 millió forint adóhoz jutott – jegyezte meg a szóvivő.

– Jó tudni – fűzte hozzá Kis Péter András –, hogy ha az összegyűjtött terményeket, csigákat valaki nem felvásárlónak adja el, úgy a kapott ellenérték az érintett önálló tevékenységből származó bevételének minősül, s bevallási kötelezettség alá tartozik.