A legtöbb hitelt használt lakásokra vették fel tavaly

Tavaly tizedével nőtt a lakáshitel-állomány, a felvett lakáshitelek összege pedig harmadával, a legtöbb hitelt használt lakásokra vették fel – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

A pénzintézetek 2018-ban közel 109 ezer lakáshitelt folyósítottak, 823 milliárd forint értékben. Az előző évhez képest a hitelek száma több mint 4 ezerrel (4,1 százalékkal), összege 218 milliárd forinttal (36 százalékkal) nőtt.

A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakások vásárlása dominált, tíz folyósított lakáshitelből hét ezt a célt szolgálta. A használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek összege tavaly 596 milliárd forintra bővült, ami 35 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Az építéshez nyújtott hitelek száma 4,8 százalékkal, összegük 17 százalékkal nőtt. Az átlagos hitelösszeg 500 ezer forinttal, 4,8 millió forintra emelkedett.

Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek ennél gyorsabban nőttek, számuk közel egyharmaddal, összegük majdnem a duplájára emelkedett. Az egy új lakás vásárlására folyósított hitel összege ennek megfelelően egy év alatt 7,6 millióról 11 millió forintra nőtt. Az új lakások építésére vagy vásárlására folyósított hitelek összege együttesen megközelítette a használtlakás-vásárlásra felvett hitelösszeg egynegyedét.

A használtlakás-vásárlásra folyósított hitelek és a használtlakás-tranzakciók éves számának összevetése alapján a lakáshitelből megvalósuló vásárlások aránya meghaladja a 40 százalékot.

A korszerűsítési, bővítési hitelek száma 2018-ban 1533-mal (11 százalékkal), összegük 8,8 milliárd forinttal (negyedével) nőtt az egy évvel korábbihoz képest, miközben az átlagos hitel értéke 2,6 millióról 2,9 millió forintra emelkedett.

A 2017-ben folyósított lakáscélú hitelek átlagos futamideje 14,8 év volt, 2018 végére 15,3 évre emelkedett. A lakásépítési hitelek futamideje a leghosszabb, elérte a 17,5 évet, ezt az új lakás vásárlásoz kapcsolódó hitelek követik (17,4 év), de a futamidő a használt lakások hiteleinél is meghaladta a 15 évet.

A szabályozási környezet a KSH szerint ösztönzi a lakáshitelezést. A 2011-ben létrehozott Nemzeti Eszközkezelő (NET Zrt.) a nem teljesítő hitelek felszámolása révén hozzájárult a lakáshitelezés bővüléséhez. Emellett kiemelt jelentőségű a piac szempontjából a 2016 elején elindított otthonteremtési program, ezen belül a bővített csok, a lakásépítési áfa csökkentése, az áfa-visszaigénylés lehetősége és az államilag támogatott hitel.

A hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma 7,2 százalékkal (31 202-ra), összegük 1,8 százalékkal (71,3 milliárd forintra) nőtt tavaly 2017-hez képest.

A támogatásokat elsősorban használt, másodsorban új lakásokra vették igénybe (az esetek 61, illetve 37 százalékában). A teljes összeg 39 százalékát fordították használt, 61 százalékát új lakásra.

Az egy folyósításra jutó átlagos összeg használt lakás vásárlása esetén 1,4 millió, új lakás építésekor 2,7 millió, új lakás vásárlásakor pedig 6 millió forint volt.