A politika is bevetheti az újabb uniós hatóságot

Az Európai Munkaügyi Hatóság felállításáról döntött a héten az Európai Parlament. A hatóságról szóló dokumentum szerint habár uniós szinten nem jön létre új hatáskör a tagállamok felett, a szociális partnerek és az NGO-k kérésére állásfoglalást adhat, ezzel áttételesen befolyásolva — akár politikai megfontolásból — a tagállami döntéshozatalt.

Hiába tiltakozott ritka egységben a fuvarozókért a közösség, még az intézmény is őket figyelheti elsőként Fotó: Reuters

Több, munkavállalókat érintő kérdésben is döntött az Európai Parlament a napokban: egyfelől az úgynevezett új típusú munkavállalókra vonatkozó irányelv megalkotásáról, másfelől az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) felállításáról.

A munkavállalókra vonatkozó irányelvben egyebek mellett a nem hagyományos munkarendben dolgozók próbaidejét, jogaik kiszélesítését szabályozzák, illetve azokat az új típusú foglalkozási formákat, mint amilyen az online munkavégzés. Az állásfoglalás szerint a döntéssel a dolgozók biztonságát növelnék, ugyanakkor az irányelv egyelőre nem kötelező érvényű a tagállamokra.

Aggályosabbnak tartják és nem szavazták meg ugyanakkor a kelet-közép-európai tagállamok, köztük Magyarország, az ELA létrehozását. A hivatalos brüsszeli álláspont szerint a hatóság feladata főként az lesz, hogy tájékoztatást nyújtson a munkavállalóknak a tagállamok álláslehetőségeiről, valamint a letelepedéssel, munkavégzéssel kapcsolatos tudnivalókról, emellett közvetítsen a több országot érintő jogvitákban.

Feladata lesz a hatóságnak az is, hogy támogassa a tagállami társszervek közötti együttműködést, a fellépést a szociális és munkaügyi visszaélések ellen, és segítse az unión belüli méltányos munkaerő-mobilitást. A visegrádi országok álláspontja szerint ugyanakkor az intézmény újabb bürokratikus akadályt állít a munkavállalók elé. A munkaügyi hatóságnak egyelőre nem lesz jogköre felülbírálni a tagállamok munkaügyi szabályait.

Hiába tiltakozott ritka egységben a fuvarozókért a közösség, még az intézmény is őket figyelheti elsőként
Fotó: Reuters

Az ELA működéséről szóló dokumentum szerint ugyanakkor lehetőség lesz arra, hogy egy adott tagállam munkavállalója a nemzetállami hatósági döntés felülvizsgálatát kérje munkaügyi kérdésekben, akár szubjektív szempontokra hivatkozva. Az európai hatóság ebben az esetben csak állásfoglalást, nem kötelező érvényű iránymutatást adhat ki.

Egyes szakértői vélemények szerint ez a még több bürokrácia mellett azért is aggályos, mert politikai céloktól sem mentes állásfoglalások is napvilágot láthatnak, mivel nemcsak a munkavállalók, hanem a szakszervezetek, a munkáltatói képviseletek és egyéb civil szervezetek is panasszal élhetnek.

A bevándorlók munkaerőpiaci integrációjában is aktívan részt vehet a hatóság, erre az ELA költségvetéséről szóló fejezetben található is utalás.

Korábban több tagállam is a bevándorlók tagállami szétosztásának egyik lehetséges eszközeként emlegette a munkaügyi hatóságot. Habár konkrét fejezet nem vonatkozik a bevándorlók tagállamokon átnyúló elhelyezésére, az ELA koordinálhatja a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatának (EURES) működését, amely többek közt a dolgozót fogadó ország álláslehetőségei-ről, a tagállamok szociális és munkaügyi szabályairól ad tájékoztatást.

A szakmai szereplők szerint az ELA felállását követően elsőként a fuvarozókat érintő – többségében elutasított – mobilitási csomag végrehajtását ellenőrizheti, tehát azt, hogy a kelet-európai sofőr nyugat-európai útján a helyi bért kapja-e kézhez.