Harminc év alatt alakult át kis cégből nagyvállalattá

A rendszerváltás évében alakult magyar vállalkozás, a Duna Autó harminc év alatt kinőtt a kkv-besorolásból, jövőre már nagyvállalat lesz. Tulajdonosa, a most hetvenéves Ormos István igyekszik gondoskodni a cég jövőjéről: a tulajdonosok a gyermekei lesznek, az operatív vezetést profi menedzserekre bízta.

Ormos István megengedheti magának, hogy már ne vegyen részt a napi irányításban Fotó: Kurucz Árpád

Autóvárosnak nevezik az Óbudán, a Zay utcában található járműtelepet: igazi város, terekkel, utcákkal, amelyek autószalonokhoz, műhelyekhez vezetnek. Ennek a városnak az alapítója és többségi tulajdonosa Ormos István, aki a rend­szerváltás idején a Volán Tefu teher­autó-javító bázisának a vezetője volt. – Akkor egészen más képet mutatott ez a 4,5 hektáros terület: az állami tulajdonos nem tudott fejlesztéseket végrehajtani – mondta az alapító.

Mitsubishi teherautókkal kezdték az üzletet, majd jöttek a személyautó-márkák, két-három évenként újabb autószalont építettek. Az egykori Ka­maz-javítóban hetvenen dolgoztak, közülük mára hat-nyolc ember maradt a Zay utcában. Az autóvárosban ma 18 autószalon található, ahol háromszáz alkalmazott dolgozik, az éves bevétel megközelíti a 26 milliárd forintot. A Duna Autó éppen most növi ki a kkv-skatulyát, mondta Ormos István. Soron következő fejlesztésük egy logisztikai központ, ahol a gépkocsikat tárolják majd. Ha az elkészül, a cég létszáma megközelíti a négyszáz főt, és ezzel nagyvállalati besorolás alá esnek majd.

– Sajnos kkv-ként sem váltunk jogosulttá állami vagy uniós támogatásra – mondta a tulajdonos. Nagyvállalatként sem számítanak erre, hiszen a például a közelmúltban meghirdetett magyar multiprogram az exportáló cégeket célozza meg, de az autókereskedők belső piacra dolgoznak.

Ormos István megengedheti magának, hogy már ne vegyen részt a napi irányításban
Fotó: Kurucz Árpád

Az autókereskedelem, az autójavítás jelentős átalakulás kellős közepén tart. Jóformán alig van gyártó, amelyik ne kínálna elektromos vagy hibrid hajtású gépkocsikat. Ez azt jelenti, hogy a műhelyekben újabb szakértelemre van szükség: az erősáramú szerelőre. Ormos István szerint az elektromos meghajtású járművek gyártása még az útkeresés szakaszában van. Nem lehet tudni, hogy ki finanszírozza majd az elektromos hálózatok olyan nagyarányú bővítését, ami szükséges az e-autózás elterjedéséhez. Kérdés az is, fejtegette a tulajdonos, hogy az elektromos meghajtás – különösen a nagy teljesítményű akkumulátorok használata – nem adja-e a kínai gyártók kezébe a globális személyautó-gyártást.

A rendszerváltás után indult vállalkozói „nagy generáció” mára elérkezett abba a korba, hogy át kell adnia az irányítást – mondta Ormos István. Az átadás nehezen megy. Ezért a következő korosztály mögött már ott toporog a harmadik. A Duna Autót négytagú igazgatóság irányítja, Ormos István nem vesz részt a napi tevékenységben. A tulajdonosi viszonyok is rendezettek, a cég hetven százalékát bíró Ormos család következő generációja, Ormos István fia és lánya kezébe kerül majd a többségi pakett. Az alapító arra törekszik, hogy a jövőben is maradjon együtt a cég, pia­ci helyzetét ugyanis alapjaiban meghatározza, hogy milyen jelentős kínálatot biztosít a vásárlóknak.

Megállíthatatlan az e-mobilitás terjedése

Az új elektromos járművek száma 2025-re elérheti a tízmilliót, 2040-re pedig meghaladhatja majd a hagyományos járművekét, amely az e-mobilitás terén közel kétezermilliárd dolláros üzleti lehetőséget jelent a közművállalatoknak – derül ki az Accenture új kutatásából. Az elektromos autók elterjedése nagy üzleti lehetőséget jelent a közművállalatoknak, és jelentős versenyelőnyre tehetnek szert, ha egységes csomagban kínálják az elektromos autóknak szánt megoldásaikat. A járművekben felhasznált olcsó villamos energia biztosítása 1700 milliárd dolláros üzleti lehetőséget jelent. Ez a közművállalatoknak további 250 milliárd dollárt jelenthet a nagyobb nyereséggel értékesíthető e-mobilitási szolgáltatások tekintetében.