Nem lesz olasz növekedés

Lemondott vérmesnek amúgy sem mondható idei bővülési céljairól az olasz kormány, amely jelenleg gyakorlatilag nullaszázalékos növekedést vár 2019-re. A helyzet a beszámolók szerint a koalíciós kormányon belül is feszültségeket okoz, ráadásul elképzelhető, hogy mindez az igen kényes hiánytervezésben is megmutatkozik, ami pár hónapja még heves vitákat okozott az Európai Bizottsággal.

A költségvetés jelképe augusztusból: a Morandi híd karbantartására nem futotta Fotó: Stefano Rellandini Forrás: Reuters

Egyelőre nem sikerül talpra állnia az olasz gazdaságnak: a koalíciós kormányzat lényegében lenullázta idei növekedési várakozásait, és a költségvetési hiányt is magasabbra engedné annál, mint amennyiről megállapodott az Európai Unióval. A korábbi egyszázalékos növekedési terv amúgy sem mondható ambiciózusnak, ezt azonban a legutóbbi felülvizsgálattal a héten 0,1 százalékra mérsékelték, miközben a komoly tárgyalások eredményként kiharcolt kétszázalékos költségvetési hiánycélt most 2,4 százalékra emelné Giuseppe Conte koalíciós kormánya.

Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, a Liga párt vezetője úgy nyilatkozott: a romló előrejelzések ellenére nincs tervben a költségvetési kiigazítás. Egyúttal megerősítette, hogy kitart pártja adómódosítási tervei mellett, és elvetette az általános forgalmi adó megemelését mint bevételnövelő eszközt. Koalíciós társa, az Öt Csillag is kitart saját, ugyancsak költséges tervei mellett, amelyek miatt a helyi beszámolók szerint mindkét párt többször összeütközésbe került mostanában a gazdasági tárcával, illetve egymással.

A 2,4 százalékos hiánycél egyúttal azt is jelenti, hogy az olasz kormány felrúgja azt a megállapodást, amelyet több körben, komoly viták eredményeként alkudott ki tavaly az Európai Bizottsággal. Az eredetileg is 2,4 százalékosra tervezett hézag többszöröse volt annak, mint amit Conte kormányának elődje bejelentett az unió felé, a megemelt cél akkoriban felvetette annak a lehetőségét, hogy túlzottdeficit-eljárást indítsanak Róma ellen. A 2,04 százalékra módosított cél volt a vitának a kompromisszumos végkifejlete, azonban látszólag ez is a múlté.

A költségvetés jelképe augusztusból: a Morandi híd karbantartására nem futotta
Fotó: Reuters

Olaszországnak minden jel szerint szüksége is van a többletráfordításra, a gyakran populizmussal vádolt koalíciós felek népszerűnek szánt intézkedéseinek kifizetésén túl is. Például visszatérő aggodalom, hogy rossz állapotban van az ország infrastruktúrája, és ezt a megfontolást látják a legtöbben a mögött is, hogy a kormány a fejlett gazdaságokat tömörítő G7-ek közül – több nyugati kormány heves ellenkezése dacára – csatlakozott Kína nemzetközi beruházási programjához. Eközben továbbra sincs megoldás a széttagolt olasz bankrendszer gyengélkedésére, és arra sincs kilátás, hogy az össztermék 130 százalékát meghaladó államadósság érdemben csökkenjen. Még úgy sem, hogy az év elején némileg biztató adatokat szolgáltattak az olasz gyártóvállalatok.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) tegnapi közölt előrejelzése szerint a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított olasz államadósság 2019 és 2024 között folyamatosan növekedni fog, így 2024-ben 138,5 százalékot ér el. A GDP-arányos államadósság tavaly 132,1 százalék volt, és már most is a második legmagasabb az euróövezetben a görögországi adat után. Az IMF szerint az államadósság refinanszírozására a GDP 24,7 százalékát kell majd fordítani 2021-ben.