Parkinsonosok magabiztossága

Krónikus Parkinson-kórban szenvedő betegek mozgását helyreállító eljárást fejlesztettek ki kanadai kutatók. A betegek negyedének a gyaloglás is nehézséget jelent, s mivel gyakorta elesnek, inkább otthon maradnak. Az új módszernek köszönhetően a korábban házhoz kötött páciensek szabadon járhatnak.

Sikerült helyreállítani a mozgásért felelős agyterület működését Fotó: 123RF

A Parkinson-kór pontos okát nem ismerjük, de az agynak a mozgás és az izomtónus szabályozásáért felelős területének károsodása, a dopamin nevű ingerületátvivő anyag szintjének csökkenése és rendellenes sejtek megjelenése áll a hátterében. A megbetegedés Európában mintegy másfél millió embert érint, és az életkor várható növekedésével az esetszám 2030-ra a mostaninak a duplájára nőhet. Ezért nagyon fontos minden olyan eredmény, ami a betegek életminőségét javítja. A kanadai tudóscsoport által kifejlesztett, gerincbe épített implantátum a gerincvelő és az agy közötti jeleket erősíti fel.

Amikor sétálunk, agyunk utasításokat küld végtagjainknak. Ezután a gerincvelő visszajuttat egy üzenetet az agynak, hogy a cselekvés megtörtént. Ezután indul az újabb üzenet a végtagoknak. Úgy tűnik, hogy a Parkinson-kór megzavarja a gerincvelőből az agyba küldött jelet. A visszajelzéseket redukálja, megszakítja a kört és a pá­ciens mozgása „lefagy”.

„Azt gondoltuk, az okozza a mozgásproblémát, hogy a Parkinson-kórban szenvedőknél a jelek nem jutnak el az agyból a lábhoz. De úgy tűnik, az agyba visszatérő jelek romlottak le” ­ – magyarázta Mandar Jog, a kanadai Ontario tartományban található Western University professzora a BBC Newsnak.

Az agy működésének elemzése ugyanis kimutatta, hogy az elektromos kezelés előtt a mozgás ellenőrzéséért felelős agyterület nem működött megfelelően. Néhány hónapos kezelés után azonban ezen területek működése helyreállt. A kanadai kutató a BBC Newsnak azt is elmondta, hogy az új kezelés előnyei a legvadabb álmait is felülmúlták. Betegeik többsége már 15 éve szenved a kórban, és az egyre bizonytalanabb mozgásuk miatt több éve nem sétáltak. Jelentős változás az életükben, hogy az implantátumnak köszönhetően elmehetnek bevásárolni vagy üdülhetnek, hiszen korábban az elesés kockázata miatt ezt nem tehették meg. Jogot az lepte meg, hogy a kezelés hosszú távon maradandó hatású volt: akkor is magabiztosan közlekedtek a betegek, amikor az implantátumot kikapcsolták. A professzor szerint az elektromos stimulálás felébresztette a visszacsatolási mechanizmust a lábaktól az agyba, amelyet a betegség lerombolt.

Sikerült helyreállítani a mozgásért felelős agyterület működését
Fotó: 123RF

A brit hírportál két beteg történetét is megosztotta. A 66 éves Gail Jardine az implantátum behelyezése előtt naponta kétszer-háromszor elesett, ezért inkább otthon maradt. Több mint két éve nem mozdult ki otthonából, de a különleges stimulálóeszköz behelyezése után újra elindult. A hetvenéves Guy Alden diakónus 2012-ben kénytelen volt nyugdíjba vonulni Parkinson-kórja miatt. Betegsége a közösségben végzett munkáját, például a börtönlátogatásait korlátozta. Az implantátumnak köszönhetően újra biztonságosan közlekedik – kerekesszék nélkül.

A kanadai kutatók mérései szerint a beültetés után hat hónappal a betegek lépéshossza 39, a gyaloglás sebessége 42, míg az állóképesség 50 százalékkal nőtt. Eközben 71 százalékkal javult a páciensek azzal kapcsolatos bizalma, hogy képesek az eltervezett cselekvés véghezvitelére. Mi több, hat hónappal a műtét után az érintettek egyszer sem „fagytak le” és mellékhatásokat sem jelentettek.

Beckie Port, a brit Parkinson Intézet kutatási igazgatója biztatónak tartja az eredményeket, azonban a terápiában rejlő lehetőségeket tovább kell vizsgálni. Ha a további kutatások hasonlóan ígéretesek lesznek, drámaian javulhat a páciensek életminősége, és a Parkinson-kórosok nagy szabadságot kaphatnak mindennapi tevékenységükhöz.