Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Április közepén óriási nyereményt kínált az ötös lottó, öt helyesen megadott számért 4,2 milliárd forintot ajánlott a számsorsjáték. Az összeg nem véletlenül hízott ekkorára, előtte hosszabb időn át egyszer sem sikerült senkinek eltalálnia a kihúzott számokat.
Április közepén viszont igen, s az akkor elvitt summa az ötös lottó történetének harmadik legnagyobb főnyereménye lett: előtte 2003-ban egy szerencsés 5,09 milliárd forintot tehetett zsebre, 2015-ben pedig 5,05 milliárdos főnyereményt jegyeztek fel.
A bődületes összegek kapcsán felmerülhet a kérdés: ritkaságszámba megy-e manapság a telitalálat, s ritkaságszámba ment-e korábban, például a rendszerváltozást megelőzően.
A felvetésekre a feleletet abból az összesítésből lehet kiolvasni, amit a Szerencsejáték Zrt. készített megkeresésünk nyomán. Az állami tulajdonú játékszervező cég először is arra hívta fel a figyelmet, hogy az ötös lottóval 1957 óta próbálhatnak szerencsét az arra vállalkozók, a játék tehát nagyjából 62 éves múltra tekint vissza.
Ez idő alatt 482 telitalálatot jegyeztek fel – a legutóbbit a 4,2 milliárdot érő áprilisi jelentette. Idén ez volt az első alkalom, amikor valaki mind az öt számot eltalálta, tavaly ez háromszor történt meg, a 2010-zel kezdődő évtizedben pedig – az ideivel együtt – 44-szer. Érdemes azonban ez ügyben visszakanyarodni a kezdetekig.
Az ötvenes években az 1957-es elindulás miatt nem lehetett túl sok telitalálat, 11 alkalmat ezzel együtt is feljegyeztek. A következő évtizedben, vagyis 1960-tól 1969-ig 76-szor tippeltek pontosan, a következő három évtizedben pedig ennél is többször.
A hetvenes években 97, a nyolcvanasokban 96, a kilencvenesekben pedig 93 telitalálatost regisztráltak. Különösen sokszor találták el mind az öt kihúzott számot a hetvenes évek közepének egymást követő három évében: 1975 és 1977 között összesen 51 telitalálat volt, a következő évtized első két esztendejében, 1980-ban és 1981-ben pedig – együttvéve – 29 esetről értesült a közvélemény.
A rekordot jelentő év ezzel együtt is a rendszerváltozás, az átalakulás időszakára esett: 1990-ben 27-szer találták telibe a játékosok mind az öt számot, ráadásul a jó sorozat több évig is kitartott: a következő három esztendőben összesen 33 öttalálatos volt.
Ezután, 2000 és 2009 között összesen 65 telitalálatot jegyeztek fel, ezt követte a mostani évtized 44 esete – igaz, az idei esztendő jó része még előttünk áll.
A Szerencsejáték Zrt.-nél arról is érdeklődtünk, meghúzódnak-e bármilyen okok az öttalálatosok számának alakulása mögött. A cégnél válaszképpen felidézték, hogy 1957 és 1988 között az ötös lottó volt az egyedüli számsorsjáték idehaza, így ebben az időszakban aki nem sportfogadással szerette volna próbára tenni a szerencséjét, az lottózott.
A paletta az idő múlásával igen széles lett, az utóbbi öt évben például a számsorsolásos játékok kedvelői már összesen nyolc játék közül választhatnak, hiszen az ötös mellett rendelkezésükre áll a hatos lottó, a skandináv lottó, az eurojackpot, a kenó, a puttó, a joker és a Luxor is. – Az ötös lottó még mindig a legnépszerűbb közülük – jegyezték meg a társaságnál, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy manapság nagyjából ötmillió játékosa van a hatvanéves játéknak.
Az állami cég felmérése szerint az ötös lottózók száma az elmúlt hét évben nem változott jelentősen: a legalább 2-3 havonta játszó, vagyis rendszeres játékosok körülbelül 4,2-4,3 millióan vannak.
Az ennél ritkábban próbálkozók – az alkalmi játékosok – száma 790-800 ezerre tehető. Az ötös lottó rendszeres játékosai között egyébként a 60 év felettiek és a nyugdíjasok aránya kiemelkedő, a 18–29 év közöttiek aránya kisebb. Ennek a tapasztalatok szerint az az oka, hogy a fiatalabbak körében az azonnali nyerést kínáló sorsjegyek a népszerűbbek.
Az is érdekes szempont, hogy ki és miért kezd ötös lottózni. A cég korábbi felmérésében részt vevő válaszadók túlnyomó többségénél a szerencsejáték – ezen belül is az ötös – egyfajta családi hagyománynak számít.
Az érintettek szüleik gyakorlatát folytatják és játsszák meg számaikat minden héten. Egyesek nemcsak a játék szeretetét viszik tovább, de a megjátszandó számokat is.
Mások inkább a családhoz kapcsolódó számokkal próbálkoznak – sokak választása esik például a gyermekeik születési dátumaira. Megint mások inkább változó számokkal tesznek kísérletet.
Nagy nyeremények idején nemegyszer olyanok is bekapcsolódnak a játékba, akiket egyébként a legkevésbé sem hoz tűzbe az ötös lottó. Ékes példája ennek az idei év eleje: miközben tavaly egy héten átlagosan 3,4 millió ötöslottó-alapjáték érkezett be, addig az idei, egyre nagyobbra hízó, többmilliárdos főnyeremény idején hetente közel hatmillió alapjátékot játszottak meg.
A cégnél kitértek a biztonság kérdésére is. Leszögezték: az ötös lottó eddigi történetében 3242 sorsolást tartottak, manipuláló beavatkozási kísérlet egyetlen esetben sem történt.
Ezek után felidézték, hogy a nyerőszámokat kezdetekben kizárólag kézzel sorsolták. Az első ötöslottó-sorsológépet a ’90-es évek elején vásárolta a Szerencsejáték Zrt., s azt követően évekig csak géppel sorsolták ki az öt nyerőszámot.
A 2000-es évek közepétől a stúdióban megjelent nézők szavazással határozták meg, hogy géppel vagy kézzel történjen a sorsolás. Több mint tíz éve az adott héten a Luxorban utolsóként kisorsolt nyerőszám dönti el, hogy kézi vagy gépi sorsolás következik.
– A jelenleg használt sorsológép magyar gyártmányú és egyedi készítésű – jegyezték meg a társaságnál, majd kitértek arra, hogy a gép technikai meghibásodása sem jelenthet gondot, rendelkezésre állnak ugyanis tartalék berendezések.
A cég összes ilyen eszközét – beleértve a sorsológépeket és a hozzájuk tartozó golyókészleteket is – a főváros kormányhivatalának mérési osztálya hitelesítette, a hitelesítést pedig kétévente felülvizsgálják.
A sorsolások szabályos menetét közjegyző felügyeli és hitelesíti, miként lényeges az is, hogy a sorsolásokat a nyilvánosság, azaz kamerák és közönség előtt rendezik.
A két sorsolás közötti biztonságról pedig úgy gondoskodnak, hogy minden sorsolási eszköz fizikai és elektronikus zár alatt van, azokhoz nyom nélkül senki nem férhet hozzá.
Magyarország tovább erősíti szerepét gazdasági találkozási pontként.
A következő négy évben akár hetvenmillióan is rászokhatnak az injekciókra.
Az unió volt az első a világon, amely átfogóan rendezte a technológia használatát és a fejlesztését.
Lehet, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak.
Verőcei hajóbaleset: fél órával a tragédia előtt eljegyezték az egyik áldozatot - videó
Összeomlik az Ukrajnáról szóló békekonferencia
Verőcei hajótragédia: ők azok a fiatalok, akiket a mentőcsapatok keresnek
Videószimulációban mutatták be, hogy mi maradna Budapestből ha atomtámadás érné + videó
Most kaptuk: újabb baleset történt Verőcénél
A világ legdrágább virágát még Elon Musk sem vehetné meg
Szívszorító részletek derültek ki a verőcei hajóbalesetben eltűnt 19 éves srácról
A Lidl minden vásárlóját érinti a cég változtatása: lehet, hogy még észre se vetted
Magyar Péternek gőze sincs, hol született Babits Mihály vagy József Attila
További részleteket közölt a verőcei hajóbalesetben meghalt és eltűnt fiatalok iskolája
Óriási razzia volt a belvárosban, megvan kiket kaptak el
Verőcei hajóbaleset: újabb részletek derültek ki a motorcsónakról
Magyarország tovább erősíti szerepét gazdasági találkozási pontként.
A következő négy évben akár hetvenmillióan is rászokhatnak az injekciókra.
Az unió volt az első a világon, amely átfogóan rendezte a technológia használatát és a fejlesztését.
Lehet, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Magyarország tovább erősíti szerepét gazdasági találkozási pontként.
A következő négy évben akár hetvenmillióan is rászokhatnak az injekciókra.
Az unió volt az első a világon, amely átfogóan rendezte a technológia használatát és a fejlesztését.
Áprilisban új szakaszba lépett a monetáris politika.
Lehet, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak.
Nagy Márton a német Kelet-európai Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának vezetőivel találkozott.
Az európai folyamatok már nem a nyugalom, a béke és a jólét felé, hanem a sodródás, a kiszolgáltatottság és az önfeladás felé mutatnak.
Az Iszkander rakétarendszer személyzetét is felkészítik a háborúra.
Felkészül Fejér, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád.
Magyarország tovább erősíti szerepét gazdasági találkozási pontként.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
