Devizahitelektől hangos Luxembourg

Nem hagyhat fel az Európai Bíróság a devizakölcsönök különféle aspektusainak vizsgálatával: a magyar hitelintézetek gyakorlata mellett mostanában egyes lengyel és román banki megoldásokat is át kell tekinteniük a luxembourgi bíráknak. Jelenleg hat per fut az uniós testület előtt, az egyikben — egy magyar ügyben — a jövő hét közepén születhet meg a határozat.

A jövő hét közepén hat ügyben határozhat a testület Fotó: Reuters

Az elmúlt években rendszeres elfoglaltságot adtak az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának a devizahitelperek. Mint a testület munkatársától, Lehóczki Balázstól megtudtuk, a helyzet mostanra nem sokban változott.

– Jelenleg hat devizahitel-ügy szerepel a napirenden – mondta a bírósági szakember, majd közölte: nem csak magyar jogvitákról kell elvi éllel határoznia a luxembourgi bíróságnak.

A hat eset közül egy Lengyelországból érkezett az uniós testület elé, egy másik pedig Romániából. – Hozzá kell tenni, hogy a különféle devizahiteles esetek alakulását több közép-európai államban is figyelemmel kísérik – jegyezte meg Lehóczki Balázs megemlítve, hogy Magyarország, Románia és Lengyelország mellett Horvátországból is számottevő érdeklődés mutatkozik a bíróság ilyen témájú ítéletei iránt.

A jövő hét közepén hat ügyben határozhat a testület
Fotó: Reuters

A következő határozatra egyébként nem is kell sokat várni, Luxembourgban ugyanis a bírák a jövő héten közlik legújabb döntésüket – éppen egy magyar jogvita kapcsán. Az ügy lényegét röviden összefoglalva Lehóczki Balázs elmondta: az uniós ítélkező fórumot a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) kereste meg.

A magyar bíróság szeretné például megtudni, hogy ellentétes-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal az olyan szerződéskötési gyakorlat, amely szerint a hitelintézet a folyósítási árfolyamot nem a devizahitel-szerződésben, hanem csupán egy ahhoz kapcsolódó olyan értesítőben határozta meg, amelyet az adós nem írt alá.

A BKKB közvetetten azt is szeretné elérni, hogy Luxem­bourg összevesse a Kúria egyik úgynevezett jogegységi határozatát az uniós szabályokkal. A budai bíróság ugyanis úgy véli: a jogegységi határozat az EU-s előírások szellemével ellentétes módon nem várja el a hitelezőtől, hogy igazolja, kézbesítette a szóban forgó értesítőt az adós részére. Az ügyben a tervek szerint június 5-én hirdeti ki határozatát az Európai Bíróság.

A devizahitelezés nem csak a hazai és az uniós igazságszolgáltatás számára ad tennivalót, a kérdéskör rendszeres beszédtéma a magyar belpolitikában, a parlamenti vitákban is. Erre példa az a május elején kelt országgyűlési dokumentum, amely Szabó Tímea ellenzéki képviselő és az igazságügyi miniszter helyettese, Völner Pál közötti kérdést és feleletet rögzíti. Ebben Völner Pál – sok más mellett – kifejtette: a kormány minden lehetőséget megvizsgál annak kapcsán, hogyan tud segítséget nyújtani a hiteleseknek.

– Azonban egyáltalán nem hagyható figyelmen kívül, hogy milyen helyzetből indultunk – jelezte, s a társadalom ellen elkövetett bűnnek nevezte a korábbi szocialista kormány hitelezéssel kapcsolatos működését. – 2010-ben több mint egymillió magyar család volt, amely nem forintban adósodott el, hanem euróban és svájci frankban – idézte fel a miniszterhelyettes, majd azzal folytatta, hogy 2010 után az új kormány számos intézkedést hozott a devizahitelesek megsegítéséért.

Ezek közül kiemelte, hogy a forintosítással sikerült lezárni a devizahitelek korszakát, így 700 ezer család kapott segítséget. Az árfolyamgát 185 ezer család helyzetén javított, a végtörlesztés 170 ezer családot mentesített a devizahitel alól, a bankoknak pedig el kellett számolniuk az ügyfelekkel a tisztességtelen árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt.

Mint Völner Pál rámutatott: a banki elszámolás nyomán mintegy ezermilliárd forint járt vissza a hiteleseknek. A törlesztőrészletek átlagosan 25-30 százalékkal csökkentek.