Várhatóan fokozatosan szigorodnak a monetáris kondíciók

A monetáris kondíciók várhatóan nagyon lassan, fokozatosan szigorodnak majd a következő időszakban, a beérkező új makrogazdasági adatoktól függően az MTI által megkérdezett elemzők szerint.

MNB Magyar Nemzeti Bank 20150422 Fotó: Katona Vanda/Napi Fotó: Katona Vanda

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a monetáris kondíciók normalizálása feltehetően lassú és fokozatos lesz, mivel az infláció egyelőre kontrollálható, a külső monetáris feltételek pedig érdemben enyhültek. Az alapkamat emelésére jövő év közepe körül számít az elemző, amikor a kamatfolyosó szimmetrikus lesz az alapkamat körül.

A gazdaságot továbbra is megtakarítási többlet jellemzi, a következő években az uniós forráslehívások következtében feltehetően jelentős többletbe kerül a költségvetés pénzforgalmi egyenlege is. A Takarékbank vezető elemzője nem számít a piaci hozamok számottevő emelkedésére, így a BUBOR-kamatok, emellett a rövid állampapír hozamok a kamatfolyosó aljára tapadhatnak.

Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője úgy vélte, amennyiben a következő hónapokban tovább emelkedik az infláció, júniusban, a frissített prognózisok publikálásával párhuzamosan újabb normalizálási lépések következhetnek – piaci likviditás finomhangolása, esetleges betétikamat-emelés – közölte. A normalizálás azonban nagyon lassú és fokozatos lesz; a monetáris tanács a jövőben is csak a minimálisan szükséges szigorító lépéseket kívánja megtenni – írta.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kifejtette: a jegybank közleménye nem igazán utalt a további szigorítás szükségességére, a magyar monetáris politikai normalizáció lassú és elnyújtott folyamat lesz. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a külső környezet alakulása, a főbb jegybankok monetáris politikája fontos támogató tényező lehet ennek a kivitelezésében – írta.

Nyeste Orsolya kitért arra is, hogy bár az inflációs kilátások körüli bizonytalanságot nagyobbak, úgy tűnik, hogy az MNB továbbra is bízik abban, hogy a belső folyamatok (bérek, erős fogyasztás) által vezérelt, a magasabb trendinfláció irányába mutató tényezőket az elkövetkező hónapokban ellensúlyozni tudja majd az alacsonyabb importált infláció.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője rámutatott: kívülről továbbra sincs kamatemelési nyomás az MNB-n, így a hazai inflációs folyamatokra tudnak koncentrálni a döntéshozók. Felhívta a figyelmet arra, hogy a forint árfolyama lényegében a legutóbbi kamatdöntés óta gyengülő pályán mozog az euróval szemben. Úgy vélte, a 330-as szint szignifikáns átlépése esetén már csak erőteljesebb lépésekkel lehetne fékezni az árfolyamgyengülést, és a mozgás az inflációs pályát is még feljebb tolná.

A fontosabb, nagyobb jegybankok továbbra is kivárnak, az Európai Központi Bank esetében a további monetáris lazítást sem lehet kizárni, amennyiben a konjunktúra-adatok tovább romlanak, akár már az idei évben sor kerülhet a lépésre, de az utóbbi hónapok némileg javuló adatainak megfelelően csökkent ennek az esélye.

Az Egyesült Államokban a Fed részéről sem várható az idei évben kamatemelés, sőt a piac továbbra is inkább kamatvágást áraz, jelenleg 65 százalékos valószínűséggel – jelezte Varga Zoltán.

Regős Gábor, a Századvég vezető elemzője kiemelte: a jegybanki kommunikáció alapján az várható, hogy a monetáris kondíciók változására legkorábban júniusban lehet számítani az új inflációs jelentés megjelenésével párhuzamosan, ám az alapkamat szintje akkor is változatlan maradhat.

Az MNB vezetése korábban hangsúlyozta, hogy a továbbiakban a beérkező adatok alapján dönt, így szigorításra akkor számíthatunk, ha a gazdasági növekedés továbbra is élénk marad, az infláció pedig a várakozásoknál erősebb lesz, a külső gazdasági helyzet pedig nem romlik tovább – tette hozzá Regős Gábor.