Áldás után átokká vált a májusi eső

A növényvédelmet hátráltatja leginkább a csapadékos, viharos időjárás, ugyanakkor területenként és fajtánként eltérő károkat is okozott a májusi esőzés. A korai érésű cseresznye és a szamóca szenvedte meg leginkább a viharos időjárást, de a szántókon sem tudtak ­sokáig örülni a gazdák az aszály megszűnésének.

Hajdúszovát, 2018. május 3. Jól kelt és növekszik a különböző vetési idejű és érésű kukorica Hajdúszovát határában. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt. Fotó: MTI/Oláh Tibor

A korai érésű cseresznyének és a szabadföldi szamócának ártott legtöbbet az elmúlt időszak csapadékos időjárása. Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta: a cseresznye- és meggyféléknél az éréskor, jellemzően a színváltásnál jelent súlyos problémát a nagy mennyiségű csapadék.

Jelenleg a korai cseresznyefélék érnek, a gyümölcs repedezetté válik. A korai meggyfélék csak a következő időszakban érnek, ha szárazabbra, kevésbé csapadékosra fordulna a jövő héttől az időjárás, az megmentené a termést. Szintén nagy kár érheti a szabadföldi szamóca termesztőit. Ledó Ferenc emlékeztetett: a ­700-800 hektáros termőterület nagyjából fele-fele arányban fóliás és szabadföldi, utóbbinál a gomba jelent veszélyt. A zöldségekre eltérő hatással van az időjárás: míg a zöldborsó és a káposztafélék szeretik a hűvösebb időjárást, addig a dinnye és a paprikapalánták fejlődését lassítja.

Fotó: MTI/Oláh Tibor

A szakember szerint mind a gyümölcsösökben, mind a zöldségkertészetekben ugyanaz a probléma: a minden napra kijutó eső a védekezést nehezíti. A termelők nem tudnak permetezni, és a gyomirtást is hátráltatja az eső. A növényvédelmi munkák égetően fontosak lennének, mivel fokozódik a csonthéjasok ­moníliás megbetegedésének a veszélye, sorra jelennek meg a frissen elhalt vesszők és hajtások a meggyen, cseresznyén, őszibarackon és kajszin. Ha tartósan fennáll a párás, nedves időjárási periódus, megbetegedhetnek a terméskezdemények is. Nemcsak a növényt támadó megbetegedések, gombás fertőzések, de a rovarok, élősködők elszaporodásának is kedvező a magas páratartalom.

– Rövid ideig örülhettek csak a gazdálkodók a május elején érkezett csapadéknak, az aszály ugyan megszűnt, ám a minden napra kijutó eső és a szélsőséges, záporos-zivataros időjárás már nagy gondot okoz a szántókon – hangsúlyozta Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének korábbi elnöke ugyanakkor kiemelte: a szárazság súlyosabb problémát okozott, ám a növényápolás a gabonaféléknél is nehézkes. A földeken a lokálisan jellemző, szélsőséges mennyiségű eső, valamint a jégverés pusztított, ám a károk mértékéről még nincsenek részletes információk. A szövetség a következő hetekben végzi el az idei termésbecslését az agrárkamara falugazdászi hálózatán keresztül, a részletes elemzést ezt követően teszik közzé. A várakozások szerint ugyanakkor az őszi gabona betakarított mennyisége jelentősen elmarad a tavalyitól.

Gyakorlatilag befejeződtek a tavaszi vetési munkák – közölte tegnap az Agrárgazdasági Kutató Intézet. A csapadékhiány sokáig hátráltatta a munkálatokat, a május eleji csapadék sok helyen az utolsó pillanatban érkezett, de kezdetben az eloszlása és a mennyisége régiónként eltért. A szántóföldi növények tervezett vetésterülete 1,950 millió hektár volt az idén, ennek fele az Észak- és Dél-Alföld régióban található. A tavaszi árpa és zab, a kukorica és a tavaszi búza vetésterülete kisebb lehet, mint tavaly. Lucernából néhány ezer hektárral nagyobb, míg cukorrépából közel ugyanakkora területen vetettek a gazdálkodók.

Többnyire az Alföldön öntöznek

Tavaly a kiadott vízjogi engedélyek alapján közel 129 ezer hektárt öntöztek a gazdálkodók, a terület négyötöde az Alföldre korlátozódott – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet friss jelentéséből. Az öntözésnél a legkisebb szerep Nógrád megyének jutott, a száz hektárt is alig haladta meg a vízjogilag engedélyezett öntözhető terület. Észak- és Közép-Magyarországon a vízjogilag engedélyezett öntözhető területek több mint 60 százalékát öntözték a gazdálkodók, Közép-Dunántúlon az engedélyezett területek kevesebb mint négytizedét. Országos átlagban 2018-ban az öntözhető területek alig több mint felén használták ki ezt a lehetőséget a gazdálkodók. Az éves átlagos csapadékmennyiségnél tavaly egy százalékkal hullott kevesebb, ám a mennyiség szélsőségesen oszlott meg az év során.